Kerényi Ferenc - Nagy Miklós szerk.: Az élő Jókai. Tanulmányok (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1981)

KORTÁRSAK ÉS SZELLEMI ÖRÖKÖSÖK - Nagy Miklós: Jókai hatása a kortársi regényírásra

Degrével ellentétben Pálffy nem is a héroszteremtést tanulja meg a mestertől, hanem az anekdotikus-zsánerképes nagyepikai formát, az urambátyámvilág kedélyes rajzát. Két tárgyalásra kerülő regényébe — A fejedelem keresztleánya (1856), Az atyai ház (1858) — kevés politikai elemet vegyít, megelégszik annyival, hogy női főalakja tűzön-vízen át ragaszkodik Lánchíd-részvényeihez, hiszen ,,e vállalat kitűnőleg, hazafiúi". Férfi hőse, Rétszeghy Kálmán Kárpáthy Zoltánhoz hasonló helyzetbe kerül: ősi birtoka, melyet apja hajdan nagyon is kétes kártyacsatában veszített el, becsületes eszközzel nem látszik visszaszerezhetőnek Csetnekytől. Zoltánt, a mesék királyfiját, rendkívüli véletlenek egybeesése segíti céljához. Ellenfele, Kőcserepy visszataszító szereplése miatt teljesen elszigetelődik a politikában, elveszti egyetlen leányát, s erkölcsileg megváltozva teljesíti annak végakaratát: visszaad mindent Kárpáthynak. Kálmán, a rokonszenves átlagember ekkora ajándékot nem kap a sorstól. Két régivágású öregúr, apja jóbarátai segítik őt győzelemhez ravasz cselszövénnyel. Verseghy meg Barakonyi hamiskártyázásba bonyolítják Csetneky fiát, leleplezik, aztán az ősi föld eladása—átadása lesz a botrány elsimításának ára. Vajon — e megoldás alapján — Jókait szélsőséges romantikusnak, Pálffyt realistának tarthatjuk? Semmiképp sem! Praktikusnak s mégis könyvízűnek mondható Verseghyék több szálból összeszőtt intrikája. Az életben nem ilyen egyszerű jogainknak érvényt szerezni! Zoltán diadala szintén kivételes, ám fedezetéül erkölcsi elv, népmesei hit szolgál, nem számító ügyeskedés. Kárpáthy győz, mert vagyontalanul is fenn tudja magát tartani, győz, és győzelmébe az olvasó beleérti a jogfosztott nemzet feltámadását, a szabadságharc kárvallottjainak elégtételét. Nehéz azonban együttérezni az anyagilag jól biztosított, paszszív úrifiúval. Kálmán ugyanis kedves, úrifiú, költőietlen részletezéssel kigondolt sorsa, vagyonmentő akciója nem metaforikus, nem emelkedik nagyobb ügyek jelképévé. Romantikus Az atyai ház, elsősorban komplikált cselszövénye, meglepetései (pl. elégnek a részvények, de ez nem befolyásolja értéküket), enyhén sablonos jellemképei okán. A Kárpáthy Zoltán romantikája mélyebb, elemibb erejű: valóra válnak benne a közösségi vágyak, a költő álmai. Jókai különös kamasz ábrándokról, egyszerre légies és fülledt lelki kalandokról mesél. Olyan egyénien keveredik alkatában az érzékiség a nagyfokú szublimációival, hogy követőinek szerelemábrázolását halvány másolatnak is alig nevezhetjük. Kivált nem a Pálffy Albertét! Száraz és okos alkotójuk jóvoltából igen illemtudók és kiegyensúlyozottak Az anyai ház fiataljai: alig háborgatja őket mámor, féltékenység vagy csalódottság. Gondosságra, egyenletes regényírói tempóra mutat a szerkezet. Az, és olyan mértékben merülhet be a történetbe, ami a birtok visszaszerzését elősegíti vagy hátráltatja. Megadott így a szilárd központ, megszabott a részletek terjedelme. Mindezért azonban elég nagy árat kellett fizetni, s ez nyomban kiviláglik, ha a mű mellé odaállítjuk a Kárpáthy Zoltánt. Ez már nemcsak egy intrika históriája, hanem korrajz is egyúttal, egyes részei — pl. a pesti árvizet festő rendkívüli hosszúságú fejezet — kevéssé viszik előre a csselekményt, annál nagyszerűbb körképet nyújtanak. A múlt századi nagyepikát (s nem pusztán a romantikusát!) az efféle „elkalandozások" teszik a pszichikai és fizikai világ hatalmas megfigyelőjévé; a szellemi, tárgyi vagy természeti környezet évszázadokra szóló leltára nekik köszönhető. Ám maga a kor nem tartozik a miliőhöz? Épületeink, lakásunk, társas szórakozásaink jellegét a folyton változó divat szabja meg, a koreszmék többnyire alapvetően meghatározzák széles tömegek életmódját és gondolkodását. Az idő egyénítése a korrajz, s mint minden fajta egyénítés nélkülözhetetlen a modern