Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Felvillanó arcok a harmincas évekből - Szabolcsi Miklós: Pesti szürrealizmus: Komor András egy novellájáról
Ugyanakkor, ha szürrealista a Komor-novella, a szürrealizmusnak sajátos, magyar, sőt' „pesti" változatát képviseli. Igaz, a szürrealistáknál is ott már az irónia, az önirónia, első nemzedékük azonban mégis komolyan veszi elveiket és gyakorlatukat, s mindezt az egyén, és a világ forradalmi felforgatásának, megváltoztatásának érdekében. Komornál még erősebb az irónia, s az önirónia szinte idézőjelbe teszi az egész írást, — a „pesti", szomorú és reménytelen jövő elé néző értelmiség iróniája ez, fanyarságával, önmagáról való lemondásával. És nincs nála szó társadalomvált'oztatásról, forradalomról — inkább menekülésről, önmaga elől és a börtöntársadalom elől, a halálból — a halálba. A szürrealizmus elemei itt tehát más irodalmi és társadalmi közegben, nem a húszas évek Franciaországában, hanem a harmincas évek második felének Közép-Kelet-Európájában jelennek meg, és így más jelentést is nyernek! * * * Az Útleírás a Szép Szó 1937 márciusi számában jelent meg, — a spanyol polgárháború idején már, a hitleri Németországnak már ötödik évében, a háborúra való felkészülés idején, egyre sötétülő légkörben, amikor a Komor Andráshoz hasonló helyzetű és származású értelmiségi minden második gondolata az elkerülhetetlen erőszakos haláltól való rettegés volt már. Komor műve a társadalomábrázoló művek után, közvetlenül A varázsló előtt' 1 , tehát annak megírása után kevéssel keletkezett'. De talán mintha érettebb, egységesebb lenne annál, annak néhány magyarázóbb, didaktikusabb része itt hiányzik. Közel áll más Komor-novellákhoz (A csodálatos kiskakas, Egy éjszaka Kínában). Ha tágabb összefüggésben tekintjük, akkor elődei között' ott leljük természetesen Rimbaud Részeg hajóját (amelynek egyes motívumai átalakítva az Útleírásban is továbbélnek), és Karinthy Két hajóját, amely a hajó-utazásmesszeség-elmenekülés motívumnak Magyarországon sokakra ható megjelenítése, — igaz, más célzattal. Más oldalról a kor rettenetét, s önmaga otthontalanságát a parabola, a fantasztikum, a groteszk, a kísérteties álom eszközeivel megjelenítő művek sorát, tehát a vele nagyjából egyidőben keletkezett Nagy Lajos parabolát, A kopaszok és hajasok világharcát (amely ugyancsak a Szép Szóban jelent meg) 5 , — vagy József Attila Ha a hold sütjét, egyikét leginkább „szürrealista-szerű" verseinek, vagy Pásztor Béla rettenetet mesés-dekoratív groteszkben visszaadó verseit. De ide tartoznak már Radnóti egyes akkori költeményei is, — exotikumban és menekülésvágyban a Tristánnal ültem. . . lehetne a példa. Mindezzel a magyar „második hullám" szürrealizmusának leírásához, jellemzéséhez akartunk hozzájárulni. Ügy látszik, valóban beszélhetünk egy, már a harmincas évek közepén megjelenő szürrealista második hullámról 6 , — s ezen belül antifasiszta, vagy legalábbis a fasizmus okozta rettenetet hordozó törekvésekről, sajátos, halálos magyar szürrealizmusról. 4 A varázsló (a birtokomban lévő példány ajánlása szerint) kötetben 1937 áprilisában jelent meg. Újságban Katona Ferenc adata szerint néhány hónappal azelőtt: Délmagyarország, 1936. október 11. — december 13. 5 Szép Szó, 9. sz. 3. k. 2. füzet, 1936. november, 139—144. 1. 8 A szürrealizmus „másik" útjáról és Komor Andrásról lásd Bori Imre úttörő munkáját: A szürrealizmus ideje. Újvidék, 1970. Symposium Könyvek 26. 153—163. 1. ; A fenti novellát Bori nem elemzi.
