Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Egy előfutár - Bodnár György: Látvány és valóság (Kaffka Margit impresszionista regénye: a Színek és évek)

Iványi kénytelen megtörni regénye logikai vonalát és elvetni azt a lehetőséget, hogy a Bacsó-pereputtyal szemben polgári hős álljon. Mikszáth dzsentri-ábrázolásában a kilencvenes évekig minduntalan felbukkan a részvét — még ha nem teremt is tragikus színezetű hangulatot —, s csak élete utolsó szakaszában uralkodik el a szkepszis és a keserűség. A századvég írói tehát legtöbbször fel sem vetették, van-e hová menekülniük dzsentri-hőseiknek a süllyedő világból, és az elvont morál légüres terében élve ki sem tekintettek, mi veszi körül ezt a züllést. A pozitív polgártípus megteremtésének igényével talán csak Csiky Gergely műveiben találkozhatunk, és Mikszáth emelkedett erkölcsiségü polgárai is inkább fikciók, mint a kiút megtestesítői. A dzsentri elvont bírálata és a pozitív ellentét hiánya, vagy élettelen megrajzolása mind azt jelzi, hogy a züllő dzsentrit egy felemás fejlődésű, önmagát kompromittáló polgárság veszi körül, a pusztulást nyugtalanító felvirágzás övezi. A század első évtizedében az irodalom és a közönség érdeklődése a dzsentri sorsa iránt már erősen lanyhult: a nagy átrendeződés megtörtént, és az epigonok sokasága aprópénzre váltotta a témát. De azért a Kaffkát közvetlenül megelőző nemzedék értékes tagjai is gazdagítani tudták a letűnő világról öszszehordott emlékeket. Legjellegzetesebb Lövik Károly dzsentriképe. Az elődök együttérzésével és szenvedélyes gyűlöletével szemben ez a hűvös író szinte szociográfusnak látszik: gondos, érzékletes krónikása a falkázó, foglyászó, lovat hajtó vidéki dzsentri életének. Finom kisregényét, A kertelő agárt a dokumentum tömörsége, puritánsága és pontossága teszi emlékezetessé.

30 Kaffka feltűnéséig és körülötte már a dzsentri apologétái is megjelennek. Herczeg Ferenc csak a témát vette át Mikszáthtól, de hátatfordított művei lényegének. Már nem tagadhatta a dzsentri pusztulását, de megszépítette, „magyar tragédiává" mitizálta. A pusztulást szépítő szemléletet az is táplálta, hogy a délvidéki dzsentri a legtovább tudta magát fenntartani, viszonylagos jóléte tompította a dzsentri országos földcsuszamlásának robaját. Fő meghatározója azonban az uralkodóosztály világnézete volt. Amint Kornis Gyula írja róla: „A századvégi magyar középosztály világfelfogását és életmódját tükrözi. Megkapó művészi erején kívül itt van nagy és hirtelen népszerűségének forrása: a középosztály magát Herczeg művei tükrében szemléli, hálás iránta, megbecsüli, s a maga klasszikusának tartja".

31 Ez a dzsentri-szemlélet még sokáig él. Tormay Cecilé nemzedék-regényében, A régi házban már hatalmasra növesztve tűnik fel a dzsentri. Mintha Mikszáth dzsentri-írásainak ellenregényét akarná itt megírni Tormay Cecilé. Magyarrá váló, pesti-német polgár családja fokozatosan lezüllik, s végül a birtokát vesztett, de tisztának és nemesnek maradt dzsentri viszi biztos révbe a régi ház utolsó lakóját. A regény dzsentrijében már fel sem merül az oly sokszor ostorozott élősdiség, kapzsiság; birtoka viszszaszerzésére is valamilyen mitikus földszeretet ösztönzi. Kaffka hamisnak tartja az ilyen szemléletű képeket. így kommentálja Szederkényi Anna írását, a jó, erkölcsös, nemes, előkelő és kulturált dzsentri portréját: „így látja mindezt Szederkényi Anna — tán mert nagyon is messziről látja".

32 S valóban: Kaffka írói rokonai mind közelről vagy közelebbről látják a dzsentri pusztulását. A Színek és évek mellett századunk egyik legszebb és leg30 Lövik Károly: A néma bűn. 1956. 9. 1. Illés Endre bevezetője. 31 Kornis Gyula: Herczeg Ferenc életmüve. In: Emlékkönyv Herczeg Ferenc 80. születésnapjára. 1943. 17. 1. 32 A már idézett bírálatban.