Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

A valóság vonzásában (Móricz-problémák) - Tóth Dezső: Móricz Zsigmond forradalomszemléletéhez (Báthory és Bethlen alakja Móricz Tündérkertjében)

gyak kibontakozását, s megbuktatták a nép forradalmait. De Báthory Gábor legalább hitte, akarta, hogy szabad, és nem függ sem ő, sem országa idegen erőktől. Nem tudott tündérkertet teremteni, de legalább megálmodta olyan erővel és akarattal, mint senki más. Innen, emiatt a végső soron forradalmi jelentés miatt a meseszerű népi és tragikus atmoszféra Báthory alakja körül. Éppen ezzel az alap jelentéssel függ össze, ha lehet így mondani, „történelmi jellemének" egy vonása: a magárahagyatbttság, elszigeteltség. Báthory a donációt leső, egymás donációit méregető urak gyűlölködő légkörében él, magárahagyatottságában szüntelenül a hajdúit lesi vagy székelyeit várja, míg azok is cserben nem hagyják, vagy árulói nem lesznek. „Szomorú nép — mondta —, szomorú ország: megindultam előtted s nem jöttél utánam, láttam és nem láttatok velem, kinyújtottam a karomat, s nem rohantatok a szó után ... nyomorultak vagytok, megérdemlitek: bitangok vagytok, baromállatok, csordás kell nektek: a jót meg nem értitek." Az elszigeteltség fájdalmának, fajta-ostorozásnak adys csengésű szavai ezek, a „hőkölés népének" átkozása. A Tündérkert utolsó lapjain Báthory tragikumát Móricz éppen ezen a teljes elszigetelődésen, elárvuláson keresztül érzékelteti. „Nem is volt már más az asztal körül e napokban, csak alávaló s becstelen emberek, csalók, kapzsiak faja, akik a fejedelemnek minden szavát megröhögték, megéljenezték." S végső bukásában is árulók veszik körül, akik, mint a birkát, vágják le. — Gyerekes szeszélyessége, ahogy az események változásai szerint buknak és élednek reményei, gyerekes hiúsága, amivel a Géczy-félék hízelkedő, haszonleső és áruló szaván oly mohón kap, asszonyéhsége, amin ott érzik az asszonyoknak való kiszolgáltatottság is — mindemögött felsejlik valami a szebbre-jobbra vágyó gyermek tiszta és naiv arcából. Még Nyilas Misi és Báthory Gábor között is van párhuzam: a magányosságuk, gyermekségük: a magára hagyatott és kiközösített emberi érték segítséget váró rokonsága. (Gondoljunk csak a Bethlent váró, megijedt „kisfiúBáthoryra".) De Báthory jellemének oly sokszor öncélúnak tetsző s valóban öncélú hatalom- és uralomvágya, az eseményeket maga ellen fordító vakmerősége, gőgje, habzsolása és szertelensége, komiszkodása és összeroppanó gyávasága is nem sokkal inkább az alak hordozta tragikumnak tartozékai-e, semmint az ellenforradalmi terror történelmi kritikája — ahogyan Nagy Péter állítja be? Ez a fajta, Báthory képviselte, elvetélt forradalmiság s ezek a jellem-hajtások egy tövön fakadnak, akár Adynál. Báthory egyéniségének riasztó, visszataszító vonásai nem undort és gyűlöletet váltanak ki, az elutasítást, elítélést mindig a megdöbbenés, a sajnálat részvéte, a tragédia szüntelen megérzése kíséri. Ezt nem kihallani annyi volna, mint nem elismerni Móricz plasztikus alakteremtő készségét, annyi, mint rosszul olvasni a talán bonyolultabb „művészi igazságot" az áttekinthető politikai formulák kedvéért. — Amiért a „keresztény nemzeti" szemlélet sajtómagyarjai, kritikusai és irodalomtörténészei a legtöbb gyűlöletet és átkozódást fröcskölték általában Móriczra, de különösképp erre a regényre, az az úgynevezett erkölcstelenség volt. Csakhogy ezt az „erkölcstelenséget", az Ady Endréét, a Túri Daniét, a Báthory Gáborét kétfelől lehet bírálni és kétfelől is bírálták. Bírálta a reakciós osztály félelemmel teli álszenteskedése : l tudták, hogy az erkölcstelenség mögött forradalmiság van. De Móricz sem idealizálta — hanem kritizálta is ezt a sok mindenben dekadens magatartást, de azért, vagy azért is, mert tudta és művészileg éreztette, hogy e mögött nemcsak lázadás és forradalom, de a lázadásnak és forradalomnak tehetetlensége is ott van. De a bírált vonások mellett egyszersmind a forradalmi tartalom teszi