Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Visszatekintés - Almási Miklós: Egy nevelődési regény a középosztályról (Ottlik Géza: Iskola a határon)

ciájából azt mondaná, hogy ebből a forradalmi módon más minőségű, társadalmi mechanizmusaiban is másképp működő, sőt: kisebb „gépezeteiben" is más törvényeket követő korszakban is jobbára azé lett az „emberhez méltó túlélés" kegyelme, aki nem futott utána, aki nem akarta. Magyarul: aki nem teljesített túl, aki nem futott a karrier után, akit ezért — akárcsak Medvét — rugdostak vagy csúfoltak, és aki mégis „benn maradt", azaz hűségesen szolgált, hűséggel önmagához, a társadalmi rendhez is. Ami egy nem kommunista, tudatosan középosztálybeli író szemével és üzenetével egyaránt vonatkozik annak a korszaknak általános megítélésére és saját középosztálybeli kálváriájának szűkebb megméretésére. S Ottlik, ha kívülállóként is, kíméletlen ítéletet tart e középréteg szélsőséges típusaiban megragadott etikája, világképe és önmaga felett, s innen, e tárgyilagos önítélkezésből látszik célozni, a morális-emberi hűség és a történelem egymást morzsoló gépezetére. Mert a regényegész végkicsengéséből — így visszafelé tekintve — azt hallom ki, mintha ennek a volt középosztálynak, ennek a végülis kivételképp megmaradó tisztességetikának legjobb értékeit akarná átmentve látni a szocializmusba. Mindez persze csak olvasói spekuláció. Mégis, sok igazság lenne ebben a párhuzamban is. Még történelmileg is. Az 56 utáni fejlődésben ez a halódó, illetve fiktív társadalmi közeg, a „magyar középosztály" úgy szűnt meg létezni, hogy megtalálta beilleszkedési lehetőségét, — természetesen miután megszabadult a sokfajta, szellemi-ideológiai maskarától, és főként miután kihalt, vagy a disszidálások révén kilépett testéből ez a katonatiszti-dzsentri szörnytípus, melyet a húszas évektől kezdődően termelt ki magából. Ottlik akaratlan célzásai, illetve a mai olvasó üzenetkereső intenciói egy odisszeia kezdetét és végét látszanak kiolvasni e húszéves, most már végképp maradandó, mert feltámadni képes regényből.