Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Kortársak - Kelevéz Ágnes: Gulliver újabb utazásai (Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba, Capillária, Szathmáry Sándor: Kazohinia)

KELEVÉZ ÁGNES: Gulliver újabb utazásai (Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba; Capillária, Szathmáry Sándor: Kazohinia) „Az olvasó bizonyára csodálkozik, hogy annyi szomorú tapasztalat ellenére s miután örökre megfogadtam, hogy többé nem kelek útra: ezerkilencszáztizennégy júliusában mégis elhagytam feleségemet és gyermekeimet, hogy a Bulwark sorhajón mint seborvos induljak a Balti-tenger vizeire." Ezekkel a szavakkal indítja el ötödik, majd pár év múlva — 1921-ben — hatodik útjára Karinthy Gulliverjét Faremidóba és Capilláriába, és csatlakozik majd hozzá — körülbelül húsz év múlva — Gulliver hetedik útjaként Szathmáry Sándor Kazohiniája. Valóban felvetődik a kérdés, miért indul új útra Gulliver, miért nyúlnak a Gulliver-témához ilyen rövid időn belül háromszor is, s mennyiben csak a téma közös, vagy van-e mélyebb, szemléletbeli összefüggés is a művek között? Swift Gulliverje négyszer indul útnak — Lilliputba, Brodbingnagba, Laputába, és a Nyihahák országába. Mind a négy út alkalmával szabályszerű következetességgel ugyanazok a motívumok térnek vissza, mintegy az utaztató regények között külön megszabva a „gulliveri-utazás" törvényszerűségeit. — Gulliver hosszas tépelődés után, sajátmaga nyughatatlan természetét szidalmazva tengeri útra indul, majd katasztrofális körülmények között hajótörést szenved; ismeretlen földrészre vetődik, ahol ismeretlen világgal, néppel találkozik; ismeretlen nyelv furcsaságai, annak elsajátítása, szokások megtanulása; az új társadalomba való beilleszkedés nehézségei, létfenntartási gondok; végül Gulliver valamilyen ok miatt (el akar menekülni, kiutasítják stb.) elhagyja ezt a bizonyos földrészt; visszaút; az emberi társadalomba, az angliai viszonyokba való újra beilleszkedés. — Karinthy és Szathmáry szigorúan követik a gulliveri utazások ívét, különösen Karinthynál már-már az „így írtok ti" karikatúráinak határát súroló hűséggel térnek vissza egyes motívumok.

1 Mindezeknél a tematikai hasonlóságoknál sokkal lényegibb szemléletbeli összefüggéseket találunk. Az irónia átfogó szemléleti tényező az általunk elemzett művek mindegyikében. Az iróniát tehát nemcsak poétikai-retorikai szerkezetként értelmezzük,

2 hanem tágabb értelemben is, gondolkodói-alkotói szemlé1 Szalay Károly elemzi Swiít Gulliverjének utóirodalmát. Szalay Károly: Karinthy Frigyes 1961. 138. 1. 2 Brooks, Clanth; Az irónia mint strukturális elv. Az el nem képzelt Amerika. 1974. — Brooks az iróniát sajátos közlésmódként fogja fel.