Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
Tasi József: Ady és Rippl-Rónai
Még dekoráló hajlandósága is amellett szól, hogy szépíteni kívánja a világot, amelyre ez ráfér. Nem akarta, de az egész világ ismeri, s elismeri minden valaki a világon. Hogy ilyen embert s éppen drága Franciaországunkban összeverdesett a háború? — : sors. Bár úgy tudnék hinni és produkálni: élni, mint ez a majdnem svihákosan gyönyörű, de mindenesetre legelőkelőbb férfiú. 61 (Ady Endre cikkének ceruzával írt öt lapnyi — elveszettnek hitt — kéziratát a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában találtuk meg, ahol Bökönyi Sándorné készségesen segítette kutatásainkat. Segítségét ezúton is köszönjük.) A kézirat története eléggé kalandos. Nem tudjuk, ki kérte fel Adyt az előszó megírására, egyáltalán: hogyan terjedt el az Ady-féle előszó híre. Maga a költő is zavarban volt. Egyik Bölöninek írt levele utószavában olvassuk: ,,P. S. Tudass sürgős levélben arról is, hogy miért hirdeti a Rippl-Rónai katalógus az én előszavamat? Engem Jóska nem szólított föl máig. Nem értem". 62 Ady Endre azonban a kért (?) előszót mégis megírta, és elküldte RipplRónai Józsefnek. A kézirat, úgy látszik, későn érkezett, már a nyomdában volt a katalógus, melyben A művész internáltatásának történetét Paris Anella, RipplRónai nevelt leánya mondja el. 63 ' Rippl-Rónai ezért a következő levelet írja Adynak Csúcsára: „Budapest, 1915. szept. 18. Kedves Bandikám! Nagyrabecsülésedet nagy dolognak tartom, de nagyon szép is amit rólunk elmondtál tartalmas, igazán szépen átérzett soraidban. Kár, még pedig igen nagy kár, hogy valamivel előbb nem jött — elkésett. Felkértem azonban Bölöni Gyurkát — utólagos beleegyezéseddel — hogy valahol — talán a Világban adja ki. Az ilyen ritkán használt szavakat — gyönyörű gondolatát egy szép és nagy léleknek, mindenkinek ismerni kell. Meleg üdvözlettel Jóskád Bpest, 1915 — sept. [!] 18. [A levelezőlap címzési oldalán:] Pedig, de szeretném, ha megnéznétek a kiállított dolgaimat! — Kézcsókom kis feleséged Önagyságának! Rippl-Rónai" 6 '' Rippl-Rónai levele befejezett tény elé állította a költőt. 1915. szeptember 19-én ugyanis megjelent a Világban Ady Endre írása, kiegészítve Bölöni György kiállítási beszámolójával. A szerkesztő elhagyta Ady Endre kéziratának címét, s a két írást Rippl-Rónai háborús kiállítása címen közölte. Az l-es írás Ady, a Il-es Bölöni műve. Ady Endre, úgy látszik, nem neheztelt a katalóguselőszó hírlapi cikké történt alakításáért, sőt: táviratban üdvözölte Rippl-Rónait. A táviratról on61 Kézirat. MN G—A 9297/57. Vö. Rippl-Rónai háborús kiállítása. Világ 1915. szept. 19. 261. sz. 14—15. 1.; Ady Rippl-Rónairól. Somogyi Hírlap 1915. szept, 22. 216. sz. 3. 1. A kéziratot Rippl-Rónai megőrizte, és később egy interjú során kiadatlan írásként emlegette. L. Dénes Zsófia: RipplRónai József . . . Ady és Bródy a kitüntetett Rippl-Rónai emlékei között. A Reggel 1926. aug. 2. 12. 1. A cikk kivágatát 1. PIM V. 2796. 62 Ady Endre levele Bölöni Györgyhöz. Kézirat. PIM. A. 125. A dátum nélküli sorokat az Ady Endre válogatott levelei (Bp., 1956. Szépirodalmi K. 524. 1.) tévesen 1915 októberére datálja —, de az utóiratból kiderül, hogy a levelet szeptember közepén írta a költő. 63 Rippl-Rónai József háborús festményeinek és rajzainak kiállítása. (Az Ernst-múzeum kiállításai XVII.) Bp., 1915. 1—26. 1. 64 Rippl-Rónai József levele Ady Endréhez. Budapest, 1915. szept. 18. Kézirat. MTA K. 10/90. A fekete tussal írt levelezőlap címzése: „Ady Endre úr költő Csúcsa Kolos megye".
