Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
Schweitzer Pál: Ady vezérversei (Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján)
Hiába az imperializmus kora nem sok idő múltán világháborút kirobbantó háborgó népeinek egészen más kérdésfölvetése, a közéjük ékelt magyarság különleges sorskérdésekben megfogalmazódó problémái más időszámítást és ezzel együtt a problémák másnemű tudatosítását követelik meg. ,,Más pillanat a magyar pillanat. Minden egyik a másikat csúfolja" — egymásnak ellentmondó mozzanatokból kell itt kiépíteni a művészi termékenységet biztosító hit alapjául szolgáló világképet. A demokratikus Magyarországért folyó harc osztálybázisa kitágításának szándéka — közvetlen politikai vetületben ez a vénülve is ifjúnak megmaradás emelője. Fajtája exponensének akkor vallhatja magát meggyőződéssel a költő, ha a világképét közvetítő s egyszersmind megalkotó művei lírai evidenciával sugallják, „hogy nem sötét, hencegő, ősködő, magyarkodó ellenfeleink Magyarország és a magyarság — nem ők, hanem mi vagyunk". 52 A magyar pillanat ellentmondásos különlegessége ölt testet abban, hogy a megújulás a politika terén valami ősi melletti makacs kitartásként jelenik meg. A gyűlölet erejére vagy a kisúri hagyomány elevenségére, tehát a szubjektum politikai magatartására vonatkozó kérdéseket mind a második, mind pedig a harmadik strófában egyenrangúként teszi teljessé egy másik, mely szerelmi vágyainak erejét kérdezi. Sőt, az utóbbiak még részletezőbbek is az előbbieknél. Terjedelmi arányok szüntetik meg az elkerülhetetlen egymásután rangkülönbségét. Nem állapítható meg fontosságbeli sorrend a kérdések súlya között. Politikai cselekvés motorjául szolgáló gyilkos indulat, a gyűlölet, valamint a szerelmi szenvedély együtt és egyformán lett élet vagy halál kérdése a költő önátélésében. „Sok politika és sok szerelem / S kavarogjon a holt, magyar, pimasz tó" — adta meg összekapcsolásuk értelmét a Margita, s a verses históriának egy másik helye már a távlatot is fölmutatja, ami azonos lényegükben rejlik: „Nagy szerelem és vad politika / Veszejtve is nagy építésre rombol". Eggyé válásukat, integrációjukat a világképben sorsfordító történelmi alternatíva kibontakozása teremtette meg. A vezérversben elhangzó kérdések a magyar nép önsorsával kapcsolatos döntéseinek lehetséges alternatíváit vetítik rá annak a szubjektumnak érzés világára, aki személyes sorsát úgy éli át, hogy „Magyarországnak, a magyarságnak ennyire exponens valakije nem volt még". 53 Ez a tudat most sorsfordító döntés pillanatának szükségletei szerint rendezi és jelöli meg a szubjektum létének lényegét adó érzelmi és fogalmi összetevőket. A nyitóstrófa három utolsó sora kategorikusan összefoglalja a vers üzenetét. ... lelkemből más sohsem érdekelte Fölszánt poéta-ceruzámat, Csupán Politika és Szerelem. A pillanat átélése tehát az élettartalmak radikális leegyszerűsítésével jár. S ezen nincs is semmi csodálni való, hiszen sorsdöntő, alternatív pillanat ez, amikor „istenítéletes, vagy-vagyos harcnak förgetege indult meg". 5 ' 1 A kérdést ilyenkor a lehető legegyszerűbben, már-már jelszószerűen kell föltenni. Politikának és szerelemnek egymáshoz rendelése két kizárólagos élettényként meg a hozzájuk fűződő pozitív vagy negatív viszony egyneműsítése kiemelni hivatott az alternatív döntés halaszthatatlanságát. 32 A Galilei-Kör ünnepén. Szabadgondolat 1913. nov. Ady-Múzeum. 160. 1. 33 Levele Hatványhoz 1913 áprilisában. Hatvány Lajos: Ady. Bp., 1959. I. 248. 1. 54 L. a 35. sz. jegyzetet.
