Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Schweitzer Pál: Ady vezérversei (Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján)

Maga a vezérvers fogalma az utolsónak említett kötet csupán négy sornyi mottójával kapcsolatos. Ez a négysoros mottó a kötet prológusának szánt, eredetileg hétszakaszos vers első strófája volt. Az utána következő hat versszakot Ady a kötet nyomdai levonatában a Nyugat szerkesztőinek tanácsára törölte.

1 A levonatra Ady Lajos nyilván bátyja utasítására írta a deleatur mellé a következő magyarázatot: „Tehát csak az első versszak tartandó meg vezérversnek, a többi elmarad! Ady".

2 Az Ady-kötetek élén álló vezérversek között is különbséget lehet tenni az illető kötet összeállításához és címadásához fűződő viszonyuk alapján. Lehetnek a verstermésnek a kötetbe rendezést jóval megelőzően keletkezett darabjai, amelyeket a költő azért választott címadóul, mert valamilyen okból különösen sikerültnek érezte, és reprezentatívnak tartotta őket a kötetben költőileg megragadott élettartalmakra, illetve azok egymáshoz fűződő viszonyára nézve. Ilyen Az Illés szekerén, a Szeretném, ha szeretnének és a Ki látott engem? kötetek vezérverse. A másik csoport azokból áll, amelyek az egyes kötetek sajtó alá rendezését közvetlenül megelőzően, illetve azzal egyidőben íródtak. Ezek mind viselhetnék a Verses könyvem előtt címet, ahogy az Űj versek élén álló „Góg és Magóg fia vagyok én .. ." kezdetű az első megjelenésekor (Budapesti Napló 1905. dec. 24.) viselte is. E köteten kívül még A Minden-Titkok versei és A magunk szerelme ciklusai előtt áll ilyen típusú vezérvers.'' Bár összefoglaló és lezáró szerep betöltésére íródtak, a költő kötetkomponáló eljárása folytán prológus lett belőlük. Ezeknek a verseknek az Ady-életműben betöltött szerepét vizsgálja tanulmányunk. Életútjának tudatosítása, az életút szubjektív átélése során egy-egy kötetét mérföldkőnek tekintette Ady. Időszámítása is ez volt: „saját naptári évem szerint: egyik kötetemtől a másik újig" — ahogy egy alkalommal írta a többször megkísérelt lírai napló tervével kapcsolatban.

4 A vezérversek jelentőségét önmaga fejlődésének, valamint a kor és benne a saját élete által fölvetett problémáknak tudatosításában csak akkor látjuk helyesen, ha egyszersmind szem előtt tartjuk, hogy valamennyi kötet az önértékelés nagy próbája és határkő volt Ady életében, amelyhez elérve az ibseni értelemben tartott ítélőszéket saját énje fölött. így van ez még akkor is, ha kötetei általában egy naptári év verstermését gyűjtik egybe. Aligha véletlen, hogy az érett Ady kötetei csaknem kivétel nélkül — legalábbis 1914-gyel bezárólag, amíg külső akadályai nem voltak a kiadásnak — mindig az év végén vagy az év elején jelentek meg. Becsvágyai közé tartozott, hogy minden évben, méghozzá azonos időben, új verseskötettel lépjen a nyilvánosság elé. Termékenysége mellett folyamatos 1 Feljegyzések és levelek a Nyugatról. Bp., 1975. Akadémiai K. (a továbbiakban: Feljegyzések) 289. és 503. 1. 2 Papp Ivánné: Egy Ady-vezérvers története. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1965—1966. Bp., 1967. 210—213. 1. 3 A halottak élén vezérversében keveredik a két típus. Eredeti címe A csodák jönnek volt (1. Nyugat 1914. dec. 16.), és Ady A nagy Hitető címmel 1914 végén kiadni szándékozott kötete prológusának szánta. Ez a kötet azonban a háborús viszonyok közepette sem akkor, sem a következő év során nem jelenhetett meg. Végül az Ady életében utolsónak megjelent kötet élére került a prológusnak íródott költemény, de megírása után három és fél évvel. 4 Disputa. Nyugat 1914, febr. 1. L. Ady Endre: Vallomások és tanulmányok. Bp., 1944. (a továbbiakban: VT) 62. 1.