Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
Beck Ö. Fülöpben mindig jelen volt a biztoskezű ötvös, úgy Vedres Márk is lényegében megmaradt a lágy masszát gyúró mesterembernek. Innen klasszicizmusának naivitása, vagy bonyolultabban : innen vonzalma a világra rácsodálkozó quattrocento iránt. Űgy gondoljuk, hogy Vedres Márk Beck Ö. Fülöp ötlete alapján a nyakat és a kulcscsontokat is leformázva a Spira nevű katona segítségével, de saját kezűleg elkészítette a negatívot, majd átadta azt a Reichenberger cégnek. Nyilván ugyanannak, akinek a segédjével Beck Ö. Fülöp dolgozott. Maga Spira is lehetett az a segéd, hiszen 1919 januárjában sok frissen leszerelt katona dolgozott eredeti munkaadójánál. Sikerült megtalálni Reichenberger József fiát, 226 aki azonban csak halványan emlékszik az eseményekre. 1976-ban azt mondta, hogy talán volt egy Spira nevű öntő is, de nem emlékszik arra, hogy apjánál dolgozott volna. Viszont inkább úgy képzeli, s erről 1972-ben Csorba Géza is beszélt, hogy Serh József volt az a segéd (később önálló, jónevű öntő), aki Ady maszkján dolgozott. Kérdésünkre Matzon Frigyes szobrász elmondta, hogy a Reichenberger cég műhelyében még évtized múltán is tömegével készültek a másolatok az Ady-maszkról. Űgy tetszik azonban, hogy mindenképpen az öntő kezén lett a két maszkból egy. Beck munkája eltörhetett, vagy a pozitív öntése közben megsérült, de valószínűleg nem készült el. Talán lappang. Amit azonban Hatvány elvitt, és amit sokszorosítottak, tehát amit ismerünk — és amiben Beck a maga munkáját vélte felismerni —, az biztosan Vedres Márk műve. Ezt a következőképpen tudjuk bizonyítani. Beck Ö. Fülöp írta: „Néhány hét múlva. .. több helyen is láttam példányt az én Ady-fejemről. Felismertem az én maszkomat, mert ilyenekbe a sokszorosíthatóság miatt nem szokták a fület is belevenni... A gipszöntő az álla alatt lemetszette az ő mintájáról az utóbbiakat [azaz a nyakat és a kulcscsontokat], de a füleket meghagyta. Ezekről, de még egyebekről, ráismertem a magaméra". 227 Ez volna tehát az eredeti, a Beck Ö. Fülöpé, amelyet a szobrász állítása szerint Hatvány eltulajdonított, majd Csinszkának ajándékozott, s a mások munkái, tehát Vedresé az, amelyről Beck Ö. Fülöp azt írta: „A szempillát, a szemöldököt és egyéb hajat a gipszformázás előtt zsiradékkal le kell tapasztani. A reprodukciókon ezek a leragasztott hajzatok ugyancsak megváltoztatják az összhatást, miattuk néha a halottra ráismerni sem lehet. Kollégáim ezért felnyitották, rámintázták ezeket az ő maszkjaikra, melyek csakhamar megjelentek a könyvesboltok kirakataiban. Sőt a lecsukott szemet is átalakították. Én szigorú utasítást adtam, hogy a mintához hozzányúlni nem szabad, így az enyém az egyetlen teljesen hiteles". 228 Tehát szerinte kétféle maszk lenne: a hiteles és a mintázással rontott, amely azonban egy (vagy több) más negatívról készült öntvény változata. Mi azonban bizonyítani tudjuk, hogy az egyetlen rontott azonos az egyetlen hitelessel, vagyis csak egy ismert maszk van! Mellékelten közöljük Az Érdekes Újság 1919. február 6-i számának címlapját, amelyen egy rontott maszk látható, de nyakkal és kulcscsontokkal, alatta a szöveggel: „Ady Endre halottas maszkja (Vedres Márk szobrász művéről fölvette Szőnyi Lajos.)" Ezt a lapot Beck Ö. Fülöp is ismerhette, hagyatékában ma is megtalálható, 229 azonban soha nem állította, hogy ez a kép az ő maszkjának rontott darabját 220 Reichenberger Oszkár. A találkozás lehetőségét Borbás Tibor és Matzon Frigyes szobrászművészeknek köszönöm. 227 Beck, 318. 1. 228 Uo. — Nyitott szemű maszkról Matzon Frigyes szobrászművész szóbeli közlése alapján is tudunk, ő látott ilyet a Reichenberger műhelyben. 229 Beck Judit szíves közlése.
