Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
az egyes korok ideológiai állapotainak, s nem Ady személyiségének tükörképei. Véletlenül éppen megismerkedésük feltételezhető idején veszítette el Csorba azt a képességet, hogy Adyval azonosulni tudjon. Valamikor a tízes évek második felében dőlt el, hogy ő többé nem autentikus, bár ezt a jogát, az időben egyre távolodva, mind lelkesebben hangoztatta. Ha Csorba Géza szavahihető ember lett volna, most tudni vélnénk, hogy több szobrász készített halotti maszkot Adyról. A költő halálának napjáról ugyanis a következők szerint emlékezett meg. Ö a későbbi síremlék kisplasztikái öntvényéért ment. ,,Az Epreskert hivatalos öntője, Reisenberger János bácsi", 178 „újságolta, hogy Ady már halott, és mennek maszkot készíteni róla .. . Maszkot hárman készítettek Adyról, Csorba, Vedres és Beck Ö. Fülöp. Azonban az ilyen halotti maszkokat az elterjedt közvéleménnyel szemben nem a szobrász csinálja, hanem a gipszöntő, a szobrász főleg statisztál, illetve reprezentál. Ferenczy Béni is jelen volt, ő nem maszkot készített, hanem sajátkezüleg csinált egy mintázott arcszobrot a halott Adyról." 179 A szövegrészeket újságíró, illetve művészettörténész jegyezte le, a pontatlanságok innen is adódhatnak. Az Epreskertben akkor dolgozott gipszöntő cég tulajdonosa Reichenberger József (1859—1945) volt. Egyes szobrászok valóban csak statisztálnak a maszkvételnél, mások a maszk „hibáit" korrigálva, hajat, szemöldököt, esetleg nyakat, párnát, babérágat mintázva a darabforma hagyta metszésvonalakat „fúgákat" lecsiszolva, a pozitívot patinázva „reprezentálnak", azaz prezentálják a maszkot. Ügy véljük, hogy az Ady-maszk egyes pozitív példányaival mindez megesett. Azonban Csorba Gézával szemben és részben rá is hivatkozva, tagadjuk, hogy ő is készített volna maszkot. 1972. október 3-án, személyes találkozásunkkor ugyanis az erre vonatkozó kérdést elhárította, annyit azonban mondott, hogy csak Ferenczyt és Vedrest látta dolgozni, Beck Ö. Fülöpöt nem. A hagyatékában talált példány 180 egyszerű másolat aranyosan csillogó, kopott lakkréteggel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy több ízben szívesen sajátította ki a maszkot is: sajátjának mondta Csap Erzsébetnek, 181 és a Móricz-családban is az a hagyomány él, hogy a maszk az ő munkája. 182 Csorba idézett emlékezése nemcsak azért figyelemreméltó, mert valószínűleg felfedi a maszkot pozitív formátumra váltó gipszöntő cég nevét, s mert magyarázza, miképpen került ő a halottas ágyhoz, továbbá azt, hogy egy szobrász valószínűen már kora délelőtt az Epreskertbe ment egy öntősegédért, hanem azért is, mert 1919. január 27. történetével kapcsolatba hozza a magyar szobrászat egyik óriásának mások írásaiban föl nem vetődő nevét, Beck Ö. Fülöpét. Beck Ö. Fülöp (1873—1945) a tízes évek első felében született kőszobraiban a hildebrandi gondolatot valósította meg, ily módon egy, a magyar plasztikában teljesen új formanyelvet használt. Ezzel •— sajnos csak rövid időre — elszakadt a natúr látvány stilizáló rögzítésének kötelékéből, és az anyag alakí178 L. a 155. sz. jegyzetet. 179 Csorba Géza önéletrajza. Szóbeli közlés, lejegyezte Soós Gyula. 1958. (L. MTA Művészettörténeti Kutatócsoport Szövegarchívuma. 34. sz.) wo A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Ltsz. 75. 99—N. 181 L. a 168. jegyzetben i. m. 21. 1. 182 Móricz Virág szíves közlése. — ,,ö készítette róla a leghitelesebb, legartisztikusabb halotti maszkot is" — írja Csorbáról Kaposi Endre is. (K. E.: Az Ady-szobrok művésze. Csorba Géza (1892—1974). Művészet 1977. jan., 1. sz. 20. 1.)
