Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

Az „óriás, háromaraszos maszk", amely az emlékmű arca lett volna. (Reprodukció Az Érdekes Űjság 1923. 2. számából.) Fotó: Flesch Bálint. bor és a szobrász halálának története. A merész szecessziós program fokról fokra szelídül: „Később a Margitsziget pesti oldalára gondoltam, mindjárt a beszögellő hídfő tájékán, ahol kevesebb technikai nehézséggel lehetne felállítani, egy kiálló mólórészletre".

159 Majd lett belőle síremlék, amelyről 1947-ben Csorba még megjegyezte: kevés költséggel áthelyezhető volna Rákosi Jenő szobra helyére a New York-palota elé.

100 De az elkészült mű még a legjobb helyen a temetőben van. Az erőteljes kisplasztika a fehér kőben klasszicizálódott, nem közvetíti „Adyt, a héroszt, ... ki mint a magyarok Mózese le akar ütni a fajtájára, de keze visszahull,... s ökölbe szorult keze a sziklát tördösi". S az ihletett, eszményített portré helyett a szobor figurája egyszerűen fiatal arcot kapott, „hogy a temetőlátogatók . . . szinte felüdüljenek ... és megvigasztalódjanak, hogy van megújhodás .. .".

1G1 Az 1927-ben kiírt fővárosi pályázatot

162 115 más művel szemben nyerte ez a munka."'

3

' S ettől a perctől kezdve Csorba nem képes az alkotásra, hiszen * Uo. 160 L. Puszta Béla: A szobrász közbeszól: A budapesti Ady-szobor kész, csak el kell helyezni! Világosság 1947. júl. 29. 145. sz. 2. 1. 1(11 L. a 144. sz. jegyzetet. 162 L. Pályázatot ír ki a főváros Ady Endre síremlékére. Esti Kurír 1927. jan. 12. 8. sz. 2. 1. 163 L. Csorba Gézát bízták meg az Ady-síremlék elkészítésével. Pesti Napló 1928. jún. 14. 133. sz. 10. 1.