Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

Csorba Géza: Ady. 1919. Patinázott gipsz, Csorba Géza: Ady. 1929. Bronz, 370 mm. 380 mm. (Petőfi Irodalmi Múzeum (Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára.) Művészeti Tára.) Fotó: Flesch Bálint. Fotó: Flesch Bálint. fekete gránitszobrot emelve benne képzeletében a Vátesznek. . .". 154 Végül azonban a monumentum fehér haraszti kő-síremlékké törpült. Csorba Géza nyilatkozata szerint a síremlék terve 1918-ban keletkezett, miután a szobrász Adyval beszélgetett. „Egész éjjel gondolkoztam ... a költő egyéniségét, forra­dalmi verseinek lendületét kifejező mozdulaton, és amikor megalkottam, fel­vittem az ülő szobor rajzvázlatát Veres Pálné utcai lakására. Ady nem titkolta, hogy kevéssé ért a képzőművészethez, de helyeslően felismerte az őt jellemző mozdulat lényegét." 155 Ezzel a széles körben terjesztett történettel Csorba Géza kifogásolható módon vette elejét az eszmei tartalomra, az Ady-magatartás ki­fejezésére vonatkozó minden kritikának. A szobornak erre éppúgy nem lett volna szüksége, amint 1949-ben még magának Csorbának sem arra, hogy azt mesélje: Babits Mihály hiába kérlelte őt, hogy verseit közölhesse. Nehéz el­hinni, hogy Adynak is, József Attilának is barátja volt, aki az utóbbival pél­dául akkor találkozott utoljára, amikor az Balatonszárszóra indult. 156 L. a 147. sz. jegyzetet. — A slremlékterv valószínűleg a katalógusban szereplő 107. sz. mű, mely gipszben 8000, márványban 45.000 K. volt. Patinázott gipszpéldánya Steiníeld Nándorné és Bölöni György közös hagyatékából a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tárában. Növ. n. sz.: 27/1975., mérete 380 mm. Szignált, 1929-re datált bronzpéldánya uo. Ltsz. 70. 4. 1., mérete 370 mm. 155 T. E. [Tamás Ernő]: Ady Endre két szobra. Kis Üjság 1952. jan. 27. 4. sz. 6. 1. 156 L. Gách Marianne: Hölgyfutár. Haladás 1949. okt. 6. 40. sz. 11. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents