Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
földi magángyűjteményébe került. 1922-ben a művész kiállításán magántulajdonból látható volt egy ilyen rajz, 138 nem tudhatjuk azonban, hogy nem a Móricz példányát állították-e ki. Miként nem tudjuk felsorolni a halottas ágynál készített rajzait, mert feltételezzük, hogy Csorba mindvégig próbálkozott Ady vonásainak rögzítésével, éppúgy szinte lehetetlen felsorakoztatni mindazokat az alkotásokat, amelyeket Csorba Géza Adyról készített. A Magyar Nemzeti Galéria több mint 10 Adyszobrát őrzi s számtalan olyan rajzvázlatot, amelyek feltehetően vagy nyilvánvalóan Ady-szobrok tervei. A fővárosban a síremléken kívül két Ady-szobra áll (a Liszt Ferenc téren és a Margit-szigeten), és ő készítette az egykori Három Holló vendéglő helyén a Népköztársaság úton elhelyezett „Röpülj hajóm" feliratú emléktáblát is. (Képét 1. a 396. lapon.) Önkénytelenül adódnak a kérdések: indokolt-e, hogy Csorba Géza haláláig gyakorlatilag kisajátította Ady plasztikai ábrázolásának feladatát; van-e művei között plasztikailag s ezzel együtt eszmeileg hiteles; s ha igen, letapintható-e Ady testi valója ismeretének, esetleg a halottas ágynál készített rajzoknak a hatása ebben az eredményben? Csorba Géza mindvégig úgy nyerte el a megbízásokat, hogy hivatkozott arra a közfelfogásban túlértékelt tényre, hogy ismerte Adyt. Történelmi, ideológiai változásokkal együtt haladva adott más és más szavakat Ady szájába. Anekdotázó kedve esetenként odáig is vitte, hogy azt állította: ő volt a költő egyetlen bizalmasa, barátja, akire titkait hosszú, egész éjszakákon át tartó beszélgetéseken bízta. „Adyt én ismertem a legjobban" — mondta. 139 Talán valóban ismerte, hiszen ismerhette. S talán Ady varázsos személyiségének köszönhető, hogy Csorba e kijelentésig jutott: „Valahogy úgy vagyok vele, mint a hűséges, rajongó és alázatos tanítvány a mesterrel, mint Da Vinci lehetett Krisztussal, akit művészetének minden eszközével igyekezett megközelíteni, hogy teljesen magába zárhassa". 140 Ez az önemésztő elkötelezettség az, ami minden megrendelőt, sőt a kritikusok és kommentátorok nagy részét is levette a lábáról. Sajnos, úgy tűnik, nem a művek. Pedig van Csorbának egy igazán sikerült Ady-szobra. Ez a mű a Góg és Magóg fia címen ismert férfiakt. 141 Jelzése szerint 1913-ban készült, bár Csorba egy nyilatkozatában 142 1914-re tette keletkezését, s a Nemzeti Szalon 1917. júniusi kiállításának katalógusában is ezzel az évszámmal szerepel. 143 Soha többet nem sikerült neki ilyen kényes erőt, ilyen Kmetty János és Csorba Géza gyűjteményes kiállítása. 1922. jan. 29. — febr. 12. Belvedere Művészeti R. T. Budapest. Katalógus 139. sz. 139 L. Csorba Géza: ,,Ady Endre sírszobrában Erdély szelleme őrködik az egyetemes magyarság fölött". Nagyvárad 1930. nov. 1. 250. sz. 7. 1. 1,0 L. Carpaccio: Látogatás Csorba Gézánál, az Ady-szobrok művészénél. Pesti Napló 1924. febr. 10. 34. sz. 5. 1. 151 440 mm, szignált, 1913. Bronzpéldányok: 1. Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára. Ltsz. 58. 472. 1.; 2. Magyar Nemzeti Galéria. Ltsz. 75.90—N. — A Magyar Nemzeti Galéria szobraira vonatkozó adatokat Csap Erzsébetnek köszönöm. 1,12 L. Diószeghy Miklós: Több, mint negyven szobrász pályázik Ady síremlékének elkészítésére. Csorba Géza szobrászművész emlékei Adyról, a legrosszabb modellről. Magyar Hírlap 1927. júl. 31. 172. sz. 2. 1. 143 Katalógus, 1. sz. „Akt. (Ady Endre szobra. 1914.) 1500.—" A katalógus megnevezése ellentmond Csorba nyilatkozatának, aki arra hivatkozott, hogy a művet csak mint aktot s nem mint Ady szobrát állíthatta ki a Nemzeti Szalonban, mert az álszemérmes kritikával és rendezőséggel nem szállhatott szembe. (Vö. Diószeghy Miklós idézett cikkével és Lfengyel] I[stván] : Költő a viharban. Csorba Géza szobrászművész pályadíjnyertes Ady-emlékművének keletkezéséről. Népszabadság 1959. jan. 22. 18. sz. 4. 1.)
