Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

Kober Leó: Ady halottas ágyán. 1919. (Reprodukció a Vörös Lobogó 1919. jan. 31-i számából.) Fotó: Flesch Bálint. szobra Adynak, az képviselhette volna a három betűvel — ADY — egyenértékű jelet a magyarság számára. Mivel nem született ilyen, Ady figurája síkba merevedett: Székely Aladár egy fényképével, az öklére támaszkodó arccal töltötték be ezt a szerepet.

121 De nem válhatott zarándokhellyé, s mint a valódi arcnak mechanikus, sőt a retus miatt számos elemétől megfosztott mása, a plasztikai erő hiánya folytán nem képviselhette szuverén módon nemzeti köztudatunk Ady-képzetét. Az Ady-emlékműért folytatott küzdelmet a Vörösmarty Akadémia által létrehozott szoborbizottság szervezte. A bizottság védnökéül Károlyi Mihályt, elnökéül Hock Jánost, másodelnököknek Kunfi Zsigmondot és Jászi Oszkárt sikerült megnyerni.

122 Móricz Zsigmond mint ügyvezető alelnök már a bizottság 121 Nemcsak a későbbi könyvreklámok használták ezt a fotót. A Móricz-hagyatékban van egy plakátméretű nyomat erről az ismert felvételről, amelyen nyomtatva ez áll: a Vörösmarty Akadémia kiadása. Ebből arra következtethetünk, hogy ezt a képet Ady halála után azonnal sokszorosították. Levelezőlap-változatának (1. Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára. Növ. n. sz. 27/1975.) hátoldalára ,,Ady szobor-alap javára. Ara 1 korona" feliratot nyomattak. 122 L. Pesti Napló 1919. febr. 11. 36. sz. 5. 1., Magyarország 1919. febr. 6. 32. sz. 5. 1. és Népszava 1919. márc. 2. 53. SZ. 4. 1.