Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

Ferenczy Béni: Ady a halottas ágyon, (verso) 1919. Ceruza, papír, 150x190 mm. (Magántulajdon.) Fotó: Gábor Katalin. maszkot is venni Adyról, azonban ez technikai okokból nem sikerült. A rajzok valószínűleg segítették a mintázásban, ha nem is csupán azokat fogalmazta plasztikává. Kober Leó (1876—1931/2 ?) is Magyarországon élte meg a forradalmakat. Ez a művész, aki Brünnben született, Münchenben és Nagybányán (1896—1899) Hollósy Simon növendéke volt, 1907-ben már kiállított a Könyves Kálmán cégnél, járt Párizsban s Berlinben, és 1916 novemberében, ugyancsak a Könyves Kálmán cégnél, m. kir. népf. főhadnagyként állította ki Jegyzetek és megjegyzések a háborúról címen riportrajzait, talán eljuthatott volna Ady megértéséig. Jó anyagi lehetőségei ellenére fejlett szociális érdeklődése volt. Általában könynyen és gyorsan rajzolt zsánerszerű, majd expresszív karikatúrákat, lendülettel hatásos plakátokat. Bölöni György ugyan már az első kiállításról írva

111 számonkéri tőle, hogy ha már sikerült elszakadnia a természetfestés hagyományaitól, miért nem bátrabb, igazi újító proletárművész, de éppen a Népszava figyelme és Bölöni kérdésfeltevése igazolják, hogy rajzai már akkor sem a látható világ egyszerű tükörképei. 1918-ban Kober szatirikus lapot indít A Szamár 111 Bölöni György: Kober Leó. Népszava 1907. máj. 9. 110. sz. 6. 1. Kötetben 1. B. Gy.: Képek között. Bp., 1967. Szépirodalmi K. 45—46. 1.