Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Tasi József: Ady és Rippl-Rónai

TASI JÓZSEF ADY ÉS RIPPL-RÓNAI ,,— Ady és Rippl — milyen szépek is voltak együtt, milyen nagyok, milyen egyszerűek. A kiválasztottak szent szerénységével szóltak egymáshoz, mindegyik a másikban bámulta a csodát." Csinszka

1 A XX. század első évtizedeinek legnagyobb magyar költője és hasonló kvalitású festője barátságáról, szellemi rokonságáról szinte valamennyi Ady Endrével és Rippl-Rónai Józseffel foglalkozó monográfia és résztanulmány megemlékezik, ismeretlen azonban a kapcsolat pontos története. Ma már közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy mindkét alkotónk Párizsban vált magyar művésszé, majd hazatérve — miként Sós Endre 1937-ben írta — ., . . . szinte egyforma akadályokat talált maga előtt. A hivatalos Magyarország ugyanazzal az értetlenséggel fogadta az Űj verseket, mint azokat az új képeket, amelyeket a Párizsból hazatért művész a századforduló körüli esztendőkben állított ki előbb egy ismerőse magánlakásán, majd a Royal Szálló néhány szobájában. Szerencse, hogy Ady is, Rippl-Rónai is elég bátor volt ahhoz, hogy biztatás nélkül tovább haladjon a megkezdett úton".

2 Schöpflin Aladár, aki mindkettőjüket közelről ismerte, nem csupán pályájuk, de művészi alkatuk hasonlóságára is felfigyelt 1929-ben. Rippl-Rónai és Ady szerinte egyaránt ösztönös művész volt. „írókban ez a tulajdonság gyakoribb, képzőművészeknél ritkább, a szó mégiscsak elevenebb anyag, mint a festék vagy az agyag, nem különödik úgy el az ember testétől, nem idegen, magáé az emberé, mert belőle lett. Adyban ez épp olyan teljességgel megvolt, azért értette egymást ez a két ember ilyen jól. . . Érezték egymásban nemcsak a tehetség, hanem az embertípus kongenialitását is." Schöpflin a különbségekről is ejt néhány szót. Lényege: Rippl-Rónai életművész volt, Ady pedig nem tudott élni. „Ady művészete a sóvárgó bánkódás és lelkiismeretfurdalás. Rippl-Rónaié a csöndes öröm a világ láttára."

3 A továbbiakban időrendi sorrendben végigkísérjük Ady és Rippl-Rónai barátságát. A dokumentumok lelőhelyéről folyamatosan számolunk be, de már itt megjegyezzük, hogy Ady Endre Rippl-Rónai Józsefhez írott levelei elvesztek 1 Ady Endre és Rippl-Rónai [Beszélgetés Márfíy ödönnévei]. Magyarország 1927. nov. 27. 269. sz. 5. 1. Az idézet bővebb változata megtalálható Csinszka kiadatlan önéletrajzában is. (Csinszka önéletrajza és levelei. Sajtó alá rendezte Kárpáti Aurél. Bp., 1937. Kézirat. Petőfi Irodalmi Múzeum — a továbbiakban: PIM — V. 4075. 4. 1.) - Sós Endre: Ady és Rippl-Rónai. Magyar Hírlap 1937. nov. 28. 271. sz. 5. 1. 3 Schöpflin Aladár: Rippl-Rónai József emlékére. Nyugat 1929. jan. 1. 1. sz. 72. 1.