Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)
A HÚSZAS ÉVEK SZOCIALISTA IRODALMÁNAK KÉRDÉSEIBŐL - Merva Mária: Illyés Gyula és az ifjúmunkás mozgalom
szervezetek fennmaradásáért. A munkások gyülekezőhelyei újra a szakszervezetek lettek. Illyés végzi tanulmányait a kereskedelmi iskolában és közben — mert társai, barátai, ismerősei már vannak, köztük kommunisták is — kapcsolatba kerül az illegális mozgalommal. Helyzete kitűnő ebből a szempontból. Nem kétséges, hogy kiknek az oldalán áll, de nem tagja a mozgalomnak, nem tartozik semmilyen szervezethez, a rendőrség nem figyeli. Megbízható, használni tudó. Feladatokat kap és vállal önként. 1921-ben ki akarja szabadítani a váci börtönből Varjas Sándort, volt tanárát, akit a Tanácsköztársaság alatt végzett tevékenységéért tizenkét évi fegyházbüntetésre ítéltek. Egy barátjával, szintén Varjas-tanítvánnyal, Lusztig Imrével bejár Illyés a börtönbe Vácra. Hol a börtönudvari beszélőn, hol a krumpliföldön van alkalmuk a szöktetési tervről szót váltani. De közben úgy alakul, hogy a Szovjet-Oroszország és Magyarország között létrejött megegyezés alapján a fogolycsere-akció keretében Varjast a Szovjetunióba engedik. 1922-ben kerül majd ki, de kimenetele ekkor, 1921 tavaszán már eldöntött tény. így cellatársát, Mauthner Istvánt ajánlja kiszabadításra maga helyett Varjas. 9 Mauthner István régi mozgalmi ember volt. Az 1918-as forradalom után aktívan részt vett az AMOSZ (Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége) munkájában. A Tanácsköztársaság idején a szociális termelés népbiztosságán dolgozott, majd a Vörös Légierő parancsnoka volt. Bátor viselkedéséről legendák keringtek. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrált és az illegális kommunista pártban tevékenykedett. 1919 végén az Ideiglenes Központi Bizottság megbízásából azzal a céllal jött Budapestre, hogy Korvin Ottót kiszabadítsa a börtönből. Az akció, árulás következtében, megbukott. Erről a „kalandos" vállalkozásról részletesen ír Hevesi Gyula Egy mérnök a forradalomban című művében, filológiailag pontosan és hitelesen pedig Szabó Ágnes dolgozta fel ezt a kérdést A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése című könyvében. 10 1919 decemberében halálra, majd kegyelem útján életfogytiglanra ítélték Mauthner Istvánt. így lett Varjas Sándor cellatársa a váci fegyházban, Mauthner tehetséges mérnök volt. Egy találmány foglalkoztatta. Felfedezte az energia drót nélküli továbbításának módját. A váci fegyházból levelet írt a felsőbb hatóságoknak, melyben beszámolt találmányáról és engedélyt kért a kísérletezésre. Az engedélyt megkapta. Először a cellában, aztán a váci fegyintézet kertgazdaságában kísérletezett, majd pedig bejárhatott Pestre a Hadügyminisztérium laboratóriumába — polgári ruhában, ha ugyan fegyőr kíséretében is. Ezekről a pesti útjairól rendszeresen visszatért, soha nem kísérelte meg a szökést, így még inkább okot adott őrei bizalmára. ,, ... ez év (1921) február és május havában is Budapesten járt. — Olvashatjuk a Pesti Hírlap 1921. november 8., keddi számában, a Napi Hírek-ben. •— Ugyancsak Pestre jött Balázs István váci fegyintézeti főfegyőr kíséretében ez év június 20-án is. Megállapodott Balázs Istvánnal abban, hogy elvégzi dolgait és délután találkoznak egy Kecskemét utcai üzletben. Balázs magára hagyta Mauthnert, aki persze nem tért vissza, hanem még az este vonatra szállt és megszökött Bécsbe." A nagy botrányt kavart szökés miatt letartóztatták Mauthner családját és barátját. Nem a család készítette elő Mauthner szökését, mint ahogy az később 9 Az egész szöktetési akciót Wessely László beszéli el visszaemlékezésében, i. h. 10 Hevesi Gyula: Egy mérnök a forradalomban. 19S9. 336. 1. Szabó Agnes: A Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezése. 1919—1925. 1970. 29—31. 1.
