Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései
„Mint hadsereg vonult a nyár port vert az úton és dobolva izzadt hűs pára szállt utána már . . ." Illyés Gyula Párizsa — Hunok Parisban — egészen a Hajszálgyökerek kötetig, a Tiszták drámáig Illyés Ady—Babits—Kosztolányiék után legmélyebb magyar-francia élményét mutatják. Bécs és Krakkó, Pozsony és Prága, a 20-as évek berlini és a harmincas évek moszkvai emigrációja egyaránt fontos területe-címszava lenne tervezett magyar irodalmi topográfiánknak. A számításba jövő anyag felmérése, összeállítása után kijelölhetnénk azt a néhány tucat külföldi nagyvárost, mely elkerülhetetlenül tartozéka kell, hogy legyen a magyar irodalom topográfiájának. A külföldi államok területén levő, magyar topográfiai szempontból fontos városokat országok szerinti mutatóval kell a munka végén kiemelni. Az utcanevek változásait a címszavakon belül jelöljük. így nem áll elő az a helyzet, hogy Gyulai Pált 1880-ban a Bródy Sándor utcába költöztetjük a főherceg Sándor utca helyett (ma Bródy Sándor u.) — jelöléssel megadjuk a mostani névalakot. A magyar irodalom topográfiája régi adósságunk. Szükségességét a társadalomtudományok egészén belül hiányolják, megteremtését gyakran sürgetik. Számos előmunkálat, többé-kevésbé sikerült kezdeményezés áll rendelkezésünkre. Feladatunk a munka szervezetté tétele, a gyűjtés azonos követelmények szerinti végzése, a gyűjtött anyag ellenőrzése, helyi gyűjtők segítségével történő kiegészítése. Topográfiai adatgyűjtésünkbe kellő előfeltételek megteremtése után az önkéntes gyűjtők is bevonhatók. Az eredményesen folyó földrajzi névgyűjtés előrevitelét is jórészt az önként bekapcsolódóknak lehet köszönni, nekünk sem szabad kihagynunk azt a lehetőséget, hogy a tudományos munkához kedvet érző vidéki és fővárosi magyartanárokat, sőt pályázatok — jól szervezett kérdőlapok — útján az ifjúságot is bevonjuk. Kellő tudományos szervezés, jó szerkesztőgárda kialakítása után, reméljük, hogy eredménnyel láthatunk hozzá a magyar irodalom topográfiája megteremtéséhez. 16 16 Bonus Magda ismertetése a magyar irodalom helyi hagyományairól, Irodalomtörténet, 1956.; Boros Lajos kiegészítései, Irodalomtörténet, 1959.; Bölöni György: Az igazi Ady. Bp. 1947.; Sőtér István: Francia—magyar művelődési kapcsolatok. (Magyar Szemle Könyvtára 133. sz.) Bp 1941., és Sőtér István: Magyar—francia kapcsolatok. Bp. 1946., a magyar—francia irodalmi kapcsolatok adatanyagát innen használtuk fel. Radnóti és Párizs kapcsolatáról ld. Tolnai Gábor Tanulmányok. Bp. 1970.
