Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései

szolgál Csomor Tibor: Magyarország — Honismereti bibliográfiá-ja, bár itt is esetenkénti ellenőrzés szükséges, fontos, megyékre vonatkozó alapmunkák hiányoznak. A topográfiai munka szemléletét is érintenünk kell, ennek kapcsán érdemes Komlós Aladárt idéznünk: „Irodalmi nyilvántartási hivatal is kell, bizonyára. Van is: a Szinnyei József ismert nagy adatgyűjteménye. De egy lexikon egyébre való. Ez nem tarthat számon minden jótét lelket, akinek egy könyve megjelent, hanem a tollforgatók roppant seregéből kiválogatja azokat, akik valóban értékek. Benne szerepelni kitüntetés ..." — írja 1926-ban a Győző Andornál megjelent lexikont bírálva. Álláspontunk inkább Bán Imréével azonos, aki az Akadémiai Kiadó Magyar Irodalmi Lexikonát és az egész lexikonpert ismertetve a kisebb formátumú írókra kiterjedő figyelem indokoltságát is elismeri: „Manapság viszont már nem állnak Komlós Aladár 1926-os, Osvát Ernőének megfelelő esztétikai álláspontján, hogy ti. egy irodalmi lexikonba bekerülni kitüntetés, amelyet egyedül a tehetség szintje indokol. Az irodalom társadalomtörténeti szemlélete teszi szükségessé sokfajta író felvételét, s őszintén örültem, amidőn még Hazafi Verái Jánost is megtaláltam lexikonunkban."

12 Szabó Károly Ferenczy Terézt és Csalomjai Pajor Istvánt az irodalomtörténet nógrádi aprószentjeinek nevezi; ezeknek az írói rangot elért, ún. aprószenteknek a magyar irodalmat helységekhez kötő topográfiájában, véleményem szerint, szerepelniük kell. Kizáró érvként valóban az szerepeljen, ha valakinek még a helyi irodalmi életben sem volt súlya, szerepe, és írásai csak dilettáns próbálkozások. Ezek eldöntésében ismét a területét ismerő megyei topográfiai gyűjtőknek lesz szerepe. Már itt utalnunk kell arra, hogy a megyék irodalmi hagyományait sokszor a megyei könyvtárak tartják számon. Győr-Sopron megyében Sinai Jenő, a szombathelyi megyei könyvtárban Rózsa Béla már most cédulakatasztert állított fel a megye helyi irodalmi hagyományairól, Kecskeméten Bács-Kiskun megye jeles személyiségeit helységek szerint is bontott katalógus veszi nyilvántartásba, mindez topográfiai fontosságú. 6. A magyar irodalmi topográfia forrásai Természetesen csak vázlatos jellemzésre vállalkozhatunk, típusában sorakoztatva fel azt a külföldi és magyar szakanyagot, topográfiai, bibliográfiai vállalkozásokat, a helyi hagyományok gyűjtésének eddigi címszavas vagy eszszéisztikus megfogalmazásait, melyet a munka megszervezéséhez hasznosíthatunk. Mindezt a gyűjtőlapokhoz járuló bibliográfiák a teljességre törekedve egészítik ki. Külföldi források Topográfiai jellegű útikönyvek Günther Diethel: Reiseführer für Literaturfreunde. Ullstein, 505/506, 1969

2 I. Guide Littéraire de la France. Libraire Hachette, 1964. 12 Csomor Tibor: I. m.; Tüskés Tibor: Pécs irodalmi emlékhelyei.; Z. Szabó László: A győri irodalom kistükre. Győr, 1971.; Szabó Károly: Balassagyarmat az irodalomban. Bgy. 1972.; Péter László: Csongrád megye népe. 1954.; Vö. Szeged irodalmi emlékhelyei. 1967. Szeged.; Uő.: Szeged irodalmi emlékhelyei. Szeged, 1974. Szabó Károly: Az irodalomtörténet nógrádi aprószentjei, Palócföld, 1963.