Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései

KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ A MAGYAR IRODALOM TOPOGRÁFIÁJA KÉRDÉSEI 1. Az irodalmi topográfia szükségességéről Dolgozatom a magyar irodalomtudomány egy hiányzó segédmunkájának, kézikönyvének megteremtését sürgeti, melynek máris számos előmunkálata ismeretes, a magyar irodalom hagyományai egyes városokra, területekre vonatkozó gyűjtése formájában. Ezek azonban jórészt ugyancsak ismeretesek a bibliográfusok, a kérdés iránt érdeklődők előtt, de jó részükkel még maga a szűkebb irodalomtörténész-szakma sem találkozott. Ha a kérdés felmerül, általában azt a választ kaphatjuk, igen van egy ilyen munka. A magyar irodalom helyi hagyományai, egy csaknem húsz éve, 1955-ben megjelent szakköri füzet, de sajnos, ez is megszerezhetetlen. Két szép esszégyűjteményt is szokás emlegetni, a Hatvány Lajos szerkesztésében 1957ben megjelent Beszélő házakat, budapesti irodalmi emlékhelyeket feldolgozó kötetet, s ennek párját, a már 1963-ban, a szerkesztő halála után napvilágot látott munkát, a Beszélő tájakat, mely ugyancsak az esszé és a művészi fotók segítségével rögzít néhány tucat vidéki írói emlékhelyet. Általában nem szokták tudni (de ezért szinte senki nem hibáztatnató), hogy könyvtárak, művelődési házak, megyei múzeumi szervezetek, KlSZ-szervezetek, s a „rejtett kiadókat" még sorolhatnám, helyi irodalmi adattárakat vagy antológiákat, máskor esszégyűjteményeket adtak ki, pl. Győr, Pécs irodalmáról, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Veszprém megye emlékhelyeiről, ezek azonban soha nem kerülnek a könyvkereskedelem vérkeringésébe, a gyűjtőknek is úgy kell ezeket összevadászniok. Már ha értesülnek róluk. Több munkáról ugyanis egyszerűen csak bibliográfiákból értesülhetünk néha már akkor, amikor megszerezhetetlenek.

1 Sőt, összességükről elmondhatjuk, hogy még a legjobb munkák sem jutnak tovább a helyi irodalmi hagyományok gyűjtésénél. A munka, melynek megteremtését áttekintésünk sürgeti, azonban több ennél, célunk a magyar irodalom topográfiájának megszerkesztése. Az eddigi összefoglalások ennek csak előmunkálataiként tekinthetők. 2. Mit tartalmazzon az irodalmi topográfia? Magát a fogalmat a földrajztudományból kölcsönözzük, ahol a topográfia helységek leírását jelenti, a részletekbe menő pontos leírását minden jelenségl Vö. Csomor Tibor: Magyarország. Honismereti bibliográfia. Bp. 1972. Ez a könyvészet vitathatóan végzi az anyag számbavételét. Nem beszél a debreceni, a szegedi egyetem Studia Litteraria, ill. Acta Históriáé Litterarum Hungarum sorozatáról, pedig e sorozatok jelentős helyi irodalmi emlékanyagot tartalmaznak. Hiányzik az Alföld folyóirat elemzése. Vö. Kardos Pál: Költők jártak Debrecenben, Alföld, 1961. 3. sz. 223