Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Miklós Róbert: Az irodalmi emlékházak és a szakfelügyelet

KÖLCSEY EGYKORI LAKÖHÁZA ALMOSDON (MIKLÓS ROBERT FELVÉTELE) szentmártoni Petőfi-ház, a szabadság-hegyi Jókai-szoba, a csesztvei Madáchkúria. 4. A negyedik csoportba kell sorolnunk azokat az emlékházakat, amelyekben az irodalmi anyag játssza a döntő szerepet, a tárgyi anyag kizárólag az atmoszféra érzékeltetésére szolgál (korabeli, néprajzi tárgyak, képzőművészeti anyag stb.). Viharos történelmi múltunkra jellemző, hogy ebből a típusból van a legtöbb. Ilyenek: az egyházashetyei és niklai Berzsenyi-kúriák, a szárszói József Attila-kiállítás, a váli Vajda János-erdészház, az agárdi Gárdonyi Gézaszülőház, a kápolnásnyéki Vörösmarty-szülőház, a keleméri Tompa Mihálylelkészlak, a tiszaberceli és a bakonszegi Bessenyei-ház, a geszti Arany Jánoslak, a dömsödi és a dunavecsei Petőfi-ház, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc-ház, a kecskeméti Katona József-kiállítás, a budapesti Gát utcai József Attila-szoba, a tiszacsécsei Móricz Zsigmond-ház. 5. Az utolsó csoportba azok a kiállítások tartoznak, amelyek egy-egy múzeum vagy más kulturális intézmény falai között helyezkednek el és jellegük szerint eléggé vegyesek: részben irodalmi kiállítások, de részben igen sok eredeti anyagot is tartalmaznak. Ilyenek: a balassagyarmati Palóc Múzeumban lévő Madách-, illetve Mikszáth-szoba, a nagykőrösi gimnáziumban lévő Arany Jánoskiállítás. Végezetül szólnunk kell a sárvári nyomdatörténeti kiállításról, amely lebontott állapotban várja a vár rekonstrukciós munkálatainak lassan-lassan kibontakozó befejezését.