Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Múzeumpedagógia - Tarpataki Zsuzsanna: Múzeumpedagógia a Petőfi Irodalmi Múzeumban

IV. osztály összefoglaló óráját a Nyugat-emlékkiállítás termeiben tartotta meg. Elsősorban a különböző művészeti ágak között jelentkező rokonvonásokat emelte ki a kiállított anyag segítségével. Hasonlóan nagy sikere volt a Csokonai-, Radnóti-óráknak. A fiatalok és a múzeum szorosabb kapcsolatát valósította meg 1971-ben az ifjúsági irodalmi klub. A klub tagjai elsősorban gimnazisták voltak, s heti egy alkalommal találkoztak. A foglalkozásokat a múzeum pedagógusgyakorlattal rendelkező munkatársa vezette. Irodalmi alkotások közös elemzése mellett, egyegy nagyobb témával ismerkedtek meg a klub tagjai. Az egyik téma a „bábu" volt, és erről néprajzi, zenei, irodalmi és bábtörténeti előadások hangzottak el, amelyeket vita követhetett. Az előadásokat bábkiállítás egészítette ki. A klub negatívuma volt, hogy éppen az irodalmi múzeumi jellege veszett el, nem épített eléggé sem a gyűjteményekre, sem a kiállításokra. Az ifjúsági klubhoz hasonló kezdeményezés volt a B. Szabó István és Asperján György által vezetett rádiós ifjúsági irodalmi klub is. Helyiségproblémák miatt ezek a klubok csak rövid ideig működtek, de reméljük, hogy a múzeumi közművelődési centrum megvalósulása után lesz majd lehetőségünk ilyen foglalkozások rendszeres megtartására is. A múzeumi közművelődési munka legnehezebb, legkevésbé feltárt és eddig legkevesebb eredményt is hozó területe a művelődési /lázakkal, a klubkönyvtárakkal és az üzemi kultúrfelelősökkel való kapcsolat. Ebben a Múzeumpedagógiai csoport megalakulása hozott jelentős változást. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult például a SZOT-tal együttműködve a tanfolyamon részt vevő üzemi könyvtárosokat irodalmi múzeumi tanácskozásra összehívni, tájékozódni igényeikről, kialakítani közös együttműködési formákat. A meghívók, körlevelek, ismertetők, plakátok terjesztése mellett a propagandamunkában fontos szerepük van a sajtóban megjelenő tájékoztatóknak, kishíreknek. Megfigyelhető, hogy a látogatottságot legérzékenyebben a sajtó, a rádió, de főként a televízió befolyásolja. A múzeum ilyen jellegű kapcsolatai bővültek, és az újságírókkal való együttműködés, az előző évekhez képest, döntően javult — ezt bizonyítják a sajtóarchívumban őrzött cikkek. Hiányoznak azonban azok az írások, amelyek bemutatnák, hogy a múzeum anyagát hogyan használhatnák fel a tanórákon, hogyan köthetnék össze a művelődési házak rendezvényeivel a kiállítások megtekintését stb. Az üzemi lapokkal a jövőben rendszeresebbé kell tennünk a kapcsolatunkat. Bár a Petőfi Irodalmi Múzeum látogatottsága az elmúlt esztendőkben fokozatosan emelkedett, korántsem vagyunk elégedettek. Az irodalmi múzeumi kiállítási műfaj nem eléggé közismert, az irodalomoktatással foglalkozók sem ismerték fel lehetőségeit, az irodalmi műveltség színvonala igen egyenlőtlen. („A családok fele egyáltalában nem vásárol könyvet, 32%-uk otthonában nincs is könyv." Népművelési Konferencia előkészítő tanulmányai, 1970.) * A közművelődési tevékenységet a jövőben döntően befolyásolja a Magyar Szocialista Munkáspárt 1974. évi közművelődési határozata, amelyik kiemelkedő fontosságú feladatnak minősíti a művelődésért az egész társadalom összefogását, 208 a közoktatási és a közművelődési intézmények koordinációját.