Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Múzeumpedagógia - Tarpataki Zsuzsanna: Múzeumpedagógia a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A közművelődés intézményrendszere A szocialista társadalom egységes művelődési célja a sokoldalúan és harmonikusan fejlett szocialista személyiség formálása. ,,A közművelődési munka fontos feladata elősegíteni azt, hogy a felnőtt lakosság a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljen és gondolkodjék, a műveltség tömegméretűvé váljék." (Az MSZMP KB 1974. évi határozatából.) A közművelődés feladata differenciálódik : I. a műveltségi fokozatok szerint (1. a művelődés iránti igény ébresztése; 2. a művelődéshez a lehetőségek megteremtése; 3. segítés a műveltségszerzésben). II. életkor szerint (ifjúkor, felnőttkor, öregkor). III. műveltségpótló feladatokra (alap-, szak- és általános műveltségben) és sajátos feladatokra (világnézeti, politikai nevelés; a legújabb kulturális eredmények népszerűsítése; pszichikus képességek, készségek, jártasságok fejlesztése; szakmai továbbképzés; a szabadidő-felhasználás szokásainak kialakítása). A közművelődési feladatok szolgálatában kialakult az egész országot átfogó intézményhálózat, amely 2825 művelődési otthonból, 2700 ifjúsági klubból, 8720 közművelődési könyvtárból, 3756 moziból, 34 színházból, 189 múzeumból áll. A műveltség- és ismeretterjesztésben különösen fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak. A közművelődési intézmények sajátosságuk szerint hálózatba illeszkednek (pl. közművelődési könyvtárak hálózata), és ezen belül konkrét, egyedi helyzetük szerint (pl. földrajzi elhelyezkedés, az intézmény épülete) alakítják ki tevékenységüket. A múzeumok is sajátos lehetőségekkel (gyűjtemények, kiállítások, tudományos kutatás stb.) kapcsolódnak a többi közművelődési intézmény munkájához. Céljuk, hogy a történeti, kulturális és művészeti értékeket a társadalom minél szélesebb rétegeinek közkincsévé tegyék. Közművelődés a Petőfi Irodalmi Múzeumban A közművelődés speciális ágának, az utóbbi néhány évben kibontakozó múzeumi népművelésnek, múzeumi nevelésnek a sajátossága, hogy a tudományos igénnyel összegyűjtött és rendszerezett tárgyi gyűjteményekhez és ezek anyagából megrendezett kiállításokhoz kapcsolódik. Hosszú ideig e munka csupán a kiállítások megrendezését, a vándorkiállítások útnak indítását és a tudományos munkatársak időnkénti tárlatvezetését és néha egy-egy műsor, hangverseny megrendezését jelentette. Ma már azonban egyre sürgetőbb annak a társadalmi igénynek a kielégítése, hogy a múzeumok az oktatási és közművelődési intézményrendszerekkel, a társadalmi és politikai szervezetekkel: az iskolákkal, a művelődési házakkal, a könyvtárakkal, a TIT-tel, a szakszervezettel, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel stb. rendszeres és szoros kapcsolatot tartsanak, és ennek megfelelően megújuljon, változatosabbá váljék a programjuk, „kínálatuk". A Petőfi Irodalmi Múzeum nemcsak a hazai múzeumok sorában, hanem a múzeumok kialakulásának történetében is fiatal intézmény, hiszen 1954-ben alakult. Magyarországon ez az első és egyetlen országos jellegű irodalmi múzeum, 204 így hazai hagyományokra nem támaszkodhatott, hanem úttörő módon kellett