Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Kiállítások - Baróti Dezső: Irodalom a tér dimenzióiban
6. Irodalmi vonatkozású képzőművészeti kiállítások Jórészük a „tematikus kiállítások" műfaján belül is felsorolható lett volna, mégis érdemes külön szólnunk róluk, mert önmagukban is a témák gazdag változatát nyújtják. Múzeumunk az elmúlt két évtizedben számos ilyen kiállítást rendezett. Bemutatta például néhány jelentős képzőművészünk (pl. Rippl-Rónai, Tihanyi Lajos stb. íróportréit) kollektív kiállítást rendezett a magyar irodalom kiemelkedő íróábrázolásaiból, sor került az írókról készült fényképek bemutatására, más alkalommal az írói otthonokról készült fényképek kerültek a közönség elé. Egy másik lehetőséget az egyes írók műveihez készült illusztrációkból rendezett kiállítások jelentettek (Babits, Madách, Krúdy, József A., Radnóti stb.). Ez utóbbi típus egy másik változatában egy-egy képzőművész irodalmi vonatkozású illusztrációi, egyéb idesorolható művei (festmények, szobrok, érmék) kerültek a középpontba. Ebben az összefüggésben említjük meg a Petőfi-év alkalmából rendezett gyermekrajz-kiállítást. Előzménye az az országos pályázat volt, amelynek során a legfiatalabb korosztálytól (14 éves korig bezárólag) a nagy költő egy-egy versének illusztrálását, vagy élete valamelyik állomásának ábrázolását kértük. A lehetséges változatok felsorolását tovább folytathatnánk. A nemzetközi együttműködés ebben a vonatkozásban is szép lehetőségeket ígér, már csak azért is, mert a képzőművészeti alkotások internacionális nyelvezete az irodalmi kiállításoknál egyébként szinte elkerülhetetlenül jelentkező nyelvi nehézségek feloldására is alkalmas. A képzőművészet anyagából megszerkesztett irodalmi kiállítások a megjelenítés technikáját illetően egyébként a képtárakban szokásos eljárásokat követik, de egyes esetekben témájukhoz kapcsolódó sajátos irodalmi anyaggal, így könyvekkel, kéziratokkal bővülnek. 7. Vándorkiállítások A címszó alatt a múzeumok által tervezett és kivitelezett olyan kiállításokra tekinthetünk ki, amelyeket rendszerint egymás után több helyen, több városban vagy községben, tehát valóban „vándoroltatva" mutatunk be. Múzeumunk az évek során többek között Petőfi, Arany János, Ady és Radnóti pályáját mutatta be ily módon. Az ilyen vándoroltatások gyakran túlterjednek az ország határain. így a Petőfi-év alkalmából többek között Moszkvába, Tartuba, Berlinbe. Weimarba, Bécsbe, Zágrábba, Ljubjanába, Varsóba küldtünk a költő pályáját bemutató nagyobb kiállításokat, emellett mintegy 50 kisebb, ún. bőröndkiállítást továbbítottunk, mondhatnánk úgy, hogy a világ minden tájára. 1975 tavaszán, Magyarország felszabadulása alkalmából, a magyar szocialista és antifasiszta irodalmat mutatjuk be Budapest peremkerületi művelődési házaiban, idegen nyelvű változatait Berlinben, Weimarban és Moszkvában. Tapasztalataink szerint mégis leginkább az egy-egy író pályáját bemutató kiállítások megrendezésére van igény. Alapformájuk rendszerint a tablókon elhelyezett képanyag, ami esetenként vitrinekben elhelyezett emléktárgyakkal, szobrokkal, könyvekkel, kéziratokkal vagy azok reprodukcióival egészíthető ki, a helyi vonatkozások kidomborítása pedig még tovább gazdagíthatja anyagukat. Ilyen bővítések történtek például a Petőfi-év alkalmából rendezett nagyobb külföldi kiállítások esetében.
