Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

Illés László: Gyűjtemény — tudományos munka — közművelődés

A MUZEOLÔGIAI KONFERENCIA MEGNYITÁSA (1973. OKTOBER 25.) mint ahogy az nem a szubjektív kívánságok, hanem az objektív elvárások szerint szükséges lett. volna. Eltekintve attól, hogy a gyűjtőkörök ésszerű elhatárolása a rokonintézmények között jelentős népgazdasági érdek is, ez egyúttal az intézmények muzeális vagy archivális jellegű munkájának hatékonyságát is növelheti. A legnagyobb rokonintézményekkel a kollegiális együttműködés útján mintegy alulról elindulva eddig is sokat tettünk az ésszerűsítés érdekében. A gyakorlat által elvégzett korrekció azonban előbb-utóbb evidenssé és szükségessé teheti, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum, mint országos hatáskörű muzeális intézmény státusa, feladat- és jogköre húsz év után jogszabályszerűen is rögzíttessék. A GYŰJTEMÉNYEZÉS ÉS KÖZMŰVELŐDÉS MEGBÍZHATÓ ALAPJA — A TUDOMÁNYOS MUNKA A múzeumi hivatás magasabb szintű betöltésének másik feltétele — a jelentékeny gyűjteményi bázis mellett — a tudományos elem komoly mértékű jelenléte az intézményben. A múzeumi szakma évtizedek óta küzd azért, hogy elismerjék a múzeumi munka tudományos jellegét és rangját. Csak a legutóbbi időben több nemzetközi tanácskozás foglalkozott e kérdéssel, ez volt a fő témája az ICOM 8. közgyűlésének is. A tudományos jelleg értelmezése körül időnként félreértések támadhatnak. Ezek közül csupán kettőt említenék meg. Az egyik nézet szerint a múzeum tudományos gárdájának figyelmét kizárólag a múzeum saját gyűjteményére kell fordítania; a másik nézet szerint pedig kizárólag a muzeológia speciális szaktudománya kutatására.