V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Ismeretlen Orlai Petrich-festmény Petőfi otthonából — Petőfi lefoglalt képeinek sorsa
a Zöldkert utcai lakásában, hová nem sokkal azelőtt elaggott szüleit vidékről felhozatta. Pest visszafoglalása után ez az eljárás érvényét vesztette. Petőfi apja és anyja is meghalt rövid két hónap alatt, így ő a fővárosba visszatérve saját és szülei holmiját akkori őrzési helyükről, távoli rokonaiktól, kiknél megözvegyült édesanyja menedéket kapott, a Kerepesi úti Marcibányi-féle házban bérelt új lakásába vitette. Ebből az otthonból indult el családjával július 3-án Mezőberénybe. Ugyanennek az évnek szeptemberében a háziúr Petőfiék ingóságait „mint nem fizetett lakbérért le tartóztatott" javakat beraktároztatta a közeli Boráros-féle ház egyik szobájába és itt vette jegyzékbe ezután ezeket 1850. január 2-án Kotaszek János ügyész a másodszori hatósági elkobzás során. A könyvek, iratok, kották és képek kivételével ott, a helyszínen készített a holmikról részletes leltárt, a többiről később, hivatalában. A lefoglalt javak árverésére a Nagyhíd utcai Redout-épületében került sor 1850. január 31-én, kivéve a bútorok egy részét és az akkor még leltározatlan anyagot, melyet az ügyészség hivatalába vitetett. Ezzel, mint Mezősi Károly is megállapította, Kotaszek Petőfi könyveit, iratait, kottáit és képeit — tételes összeírásukat februárra halasztva — megmentette az árveréstől, a teljes szétszóródástól. Petőfiék Zöldkert utcai lakásának berendezését Gerő József rekonstruálta 1933-ban „Petőfiék javainak lefoglalása és elárverezése" című közleményében. 10 Meglepő biztonsággal osztotta szét Petőfiék képanyagát szobáik falán, azt a hitet keltve az olvasóban, hogy az 1849-es — feljebb említett — foglalási jegyzék erre megfelelő alapot ad, hogy a jegyzék készültekor a szobák rendje szerint a képeket is leltárba vették. Az első leltárban azonban csak sommás meghatározással szólnak róluk: a 48. tétel „14 db különféle rámákban lévő arczképek"-et, a 49. tétel pedig „54 db Több rendbeli kisebb nagyobb rézmetszések"-et említ. A további fejlemények során sem szólnak róluk soha a szobák beosztása szerint, így Gerő kísérletét eléggé önkényesnek kell ítélnünk. Laufende Stück Gegenstand Zahl Zahl Bilder 13. 1. dto in Goldrahm mit gebrochenem Glasz Portrait des Robespierre. 14. 1. dto in Goldrahm samt Glasz Portrait des Ch. Lameth. 15. 1. dto dto mit gebrochenem Glasz Portrait des St. Just. 16. 1. dto in Goldrahm samt Glasz Portrait des Johann Arany. 17. 1. dto dto samt Glasz Portrait des Johann Garay. 18. 1. dto dto samt Glasz Portrait des Theroigne. 19. 1. dto dto samt Glasz Portrait der Charlotte Corday. 20. 1. dto dto dto des Carnot. 21. 1. dto dto dto des Couthon. 22. 1. dto dto dto des Vergniaud. 23. 1. Stahlstich in Goldrahm sammt Glasz Portrait des Thomas Moore. 24. 1. Kupferstich in Goldrahm sammt Glasz Portrait des Ch. H. Andersen. 25. 1. Illuminirter Kupferstich Vorstellend ein Puszta. 26. 1. Landschaft in . Goldrahm sammt Glasz. 27. 1. Ochlgemälde in Rahm. 28. 1. Portrait ohne Rahm. 29. 1. Leere Goldrahm ohne Glasz. 30. 13. Verschiedene Lythographie Porträts. 31. 25. Verschiedene Zeichnungsstücke. 32. 2. Mode Journall. 10 Gerő József: Petőfi javainak lefoglalása és elárverezése. ItK. 1933. 126—132.
