V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
MARTINKÓ ANDRÁS: Alkotásmód és kronológia
áll — és a két változat terjedelemben is lényegesen eltér egymástól. 11 Azaz Petőfitől egyáltalán nem idegen a későbbi simítgatás, javítgatás, átdolgozás, — s ennél a mi szempontunkból lényegesebb: a keletkezés idejéül és helyéül a végleges befejezés, illetve a letisztázás idejét és helyét tünteti fel. Ezért nem lehet csalhatatlan kronológiai alap a Petőfitől magától származó idő- és helymegjelölés! A keltezés helye szerint 1845. okt. 16.—nov. 25. közé 16 elég hosszú vers esik, az év hátralévő kb. 35 napjára összesen 2! (Bár talán ekkor írja Petőfi a Tigris és hiénát.) Lukácsy Sándor is elfogadja, hogy Petőfi „Szalkszentmártonban [1846.] ápr. 10-étől 24-éig vagyis két hét alatt nyolc verset, 573 sort írt". 12 Ilyen esetekben egyszerűbb csak annyit bizonyosra venni, hogy e műveket Petőfi ott és akkor leírta. Bizonyosra vehető viszont — többek között — az, hogy amikor Petőfi első verses kötetét 1843 végén Debrecenben kezdi összeállítgatni, sok olyan vers alá „Debrecen" és 1843. kerül, amelyik nem Debrecenben s talán nem is 1843-ban született, de itt és ekkor kapta meg végleges formáját és kötetbeli helyét. Könynyen valószínűsíthető az is, hogy a Crpruslorabo/cnak kevésbé konkrét vonatkozású, személytelenebb-dalszerübb darabjai közt — 1845-ös dátummal — 1844-es versek is akadnak, és (a megfelelő időhatárokat tekintve) ugyanez áll persze a Felhőkre is. De még az 1847. évi versek közt is akadnak olyanok, melyek formájukkal, műfajukkal, érzelmi, költői, életrajzi magatartásukkal kirínak e fejlődési korszakból s egy korábbi szakaszra mutatnak (Ide kis lyány, Az árva lány, bár ez utóbbiak könnyen lehetnek A fakó leány s a pej legény c. 1847. évi novella Pató Sárija sorsának ellíraisított változatai — aztán: Tedd le, bojtár a subádat . . ., Zöld Marci stb.). Mindez azonban, ha nincs két vagy több kézirat, illetőleg egy láthatólag később átjavított kézirat — merő feltevés. E nélkül egy-egy vers kronológiájának helyesbítése olyan szerteágazó (életrajzi, érzelem- és kedélytörténeti, szókészleti s grammatikai meg stilisztikai és verstani) aprómunkát igényelne, amely egyszer, valamikor talán egy elektronikus számítógéppel lesz megoldható. * * * 2. Van azonban egy eddig még eléggé nem méltatott — bár olykor figyelembe vett — körülmény, mely „kisipari" módszerekkel is komoly támpontot adhat egy-egy (főleg a nehezebben datálható: személyi, életrajzi, történelmi stb. vonatkozások nélküli) vers pontosabb kronológiai betájolásához, illetőleg az eddigi kronológiai hely kizárásához. Elöljáróban röviden hangsúlyozni kell: Petőfi élmény-realizmusa, verseinek valósághitele olyan alapvető karakterisztikum, hogy annak alapján a sablonnak, hagyománynak, műfaji kelléknek tűnő mozzanatok is a valóság mozzanatainak bizonyulnak. Gondolok itt olyan — sok költőnél valóban esetleges — mozzanatokra, mint utalás az évszakra, napszakra és időjárásra, a természet külső képére, általában a fizikai környezet adataira és hasonlókra. A szinte napra datálható versek példája arról beszél, hogy Petőfinél az efféle külső utalás sohasem sablonos „természeti kép", „népdalküszöb", mely — a kifejezés keresése során — ürügyként, formai indítékként kerül elő mint a belső élményanyag párhuzama vagy ellentéte. (Bár az sem bizonyos, hogy a valódi népdalok ilyen indításának nem valami reális szemlélet volt-e az eredetében.) Még a hozzáértők is nehezen fogadják el ezt az igazságot a maga nyers, 11 PANDl PÁL: Jegyzetek Az apostolról. Klny. [1969.] 176—177. 12 LUKÁCSY SÁNDOR: Petőfi és Cabet. ItK 1966. 316.
