V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
BODOLAY GÉZA: Barátság, szabadság, szerelem — Petőfi eperjesi utazása
Nemcsak ritmikai szempontból méltó figyelmünkre a másik nyolcsoros vers, a Magyarország, hanem tartalmilag is. Pándi Pál is kiemeli/" hogy a politikai érdeklődés, a demokratikus-plebejus szemlélet kialakulásának nyomai egészen korán kimutathatók költőnknél, pl. a pápai Képzőtársaság életének egyes jelenségeiben is az ő ottléte idején. Kangay Zoltán legújabb erre vonatkozó fejtegetéseit olvasva'' 8 azt gondolom, talán még határozottabban kellene hangsúlyoznunk, hogy ennek a képzőtársasági politikai érdeklődésnek és szemléletnek a kialakulásában Petőfinek nem annyira átvevő és elfogadó, hanem sokkal inkább hangadó és irányító szerepe lehetett. 1842-től nyomon követhető tehát nála ez a politikai érdeklődés, s ennek az érdeklődésnek egyik jele a Magyarország is. Az Üti jegyzetekben még egy verséről beszél, amelyet azonban nem ismerünk. „Valami nyolcan kerekedtünk fel Sáros romjait meglátogatni" — írja. „E várra vonatkozik ,a rom panasza' című versem." Feltételezik, hogy a vers megjelenését a cenzúra akadályozta meg. 49 Felmerült bennem a gondolat, hogy nem a Magyarországnak. akarta-e Petőfi eredetileg ezt a címet adni, mintha a rom mondaná a benne foglaltakat. Ez kissé szabad értelmezése Petőfi fentebbi mondatának, mert a Magyarország nem „vonatkozik" a várra, nem róla szól, de esetleg úgy is magyarázható a „vonatkozik" ige, hogy a tervezett cím révén a vers a várral „kapcsolatos". Feltevésemet megcáfolná, ha A rom panasza előkerülne, mellette szól azonban az, hogy a várból lejövet találkoztak egy „szegény lengyel fiúval", aki pénzadományaikra letérdelt, s lábaikat akarta megcsókolni. A költőt ez az eset nagyon megrendítette, s bár nem ez lehetett egyetlen találkozása a Sáros megyei nyomor jelenségeivel, talán összekapcsolható a Magyarország ezzel az élménynyel; eredetileg talán a rom nevében akarta elmondani a versben foglalt „panaszt" : Míg egyfelől boZdog lakóid Megfúlnak a / bőség miatt, u -/ / u — Hát másfelől meg / ébhalálM — —/u —/ u — /u— / — Megy sírba sok / szegény fiad. — — / u — / U — /' u— Ennek is „,szimultán" ritmusa van tehát: ha skandáljuk, jambus, de ha beszédünk törvényei szerint mondjuk, akkor már attól független tagoló ritmus érvényesül benne. Horváth János joggal figyelmeztet ugyan, hogy nem hangsúlyozunk egyformán, 50 de ebből csak az következik, hogy egy-egy vers ritmusának az értelmezésénél variációk lehetségesek. így ennek a versnek is lehet esetleg az enyémtől eltérő ritmizálása. Az én ütemezésem szerint az első és a harmadik sorban ötszótagos ütemek is vannak, ami kétségtelenül kevésbé lüktetővé teszi e sorokat. Kissé talán hosszúnak, elnyújtottnak érezzük az olyan ütemeket, mint „boldog lakóid", „hát másfelől meg", de azért bele tudjuk őket szorítani olyan időtartamba, amely hozzávetőleg megegyezik a többi négyszótagos ütem idejével. Mellékhangsúly ezeket az ötszótagosokat — szerintem — nem bontja részekre, 47 PANDI PÁL: Petőfi, Bp. 1961. 197. 48 HANGAY ZOLTÁN : Egy vonás a reformkori irodalom Dózsa-képéhez, It. 1971. 1. sz. 185—189. 48 PÖM. : V. k. 204. 50 HORVÁTH: Vitás verstani kérdések. 78.
