Baróti Dezső - Illés László szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 9. 1971-72 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1972)

SÁRA.PÉTER: Színélmények, színhatások Ady költészetében

párosításai , gondolatainak túlnagyított, színes képekben történő kiemelései határozottan jellemzői az expresszionista stílusnak. Én nagy, ifjú éjszakáimat, Éhes, piros éjszakáimat, Adjátok vissza mai asszonyok. (Mai asszonyok udvarában) Süldő lyány vetkezett volt Függöny-feledten, mint titok, Mint az induló végzet, Szűz hó-teste úgy villogott, (A város leánya) Kelj föl, óh, kelj föl, szent vörös Nap Reám ragyogva. Csupa gyászt és feketét látok, Amint halódva széttekintek: Éjszakás, gonosz, részeg balsors Üz, kerget minket (A vörös Nap) Dobban a Föld s piros virágos, Nagy kedvvel a Napot köszöntjük. És láng-folyó, szent láng-folyó Minden utca, ha mi elöntjük. (A Hadak útja) Gyakran még egészen élvont fogalmakat is képszerűsített. Ezek a költői képei emlékeztetnek Ady korábbi verseinek egyes képekből önállósult szimbólumaira. A kettő között azonban lényeges különbség van. Ady ugyanis korábban költői képeivel, önállósult szimbólumaival szokatlan, de konkréten is kifejezhető érzéseket, gondolatokat, vizuálisan elképzelhető helyzeteket, eseményeket sejtetett vagy szemléltetett. Itt azonban már vizuálisan alig felidézhető, közismerten megnevezett általános fogalmakat képszerűsített és a fogalmakat ezekkel a konkrét képekkel magyarázta. A korábbiakkal ellentétben a sejtetéis helyett itt a kifejezés erőteljes tudatossága került előtérbe. „Mosolyom, e pajzán király-lyányt, / Vén bús kapukkal, íme, elcsukom, . . . Megölelem a fonnyadt ősz lyányt, Az aggszüzült, tört halál-sikolyt." „Nem férfi az Élet, de léha asszony" ..Proletárok csókja, Vörös, égi rózsa." „Fehér Bábel, óh, drága Élet," „Serlegekben a bú sötétlik, A bú aludt vérű bora:" „Szerelem, óh, uzsorás kölcsön," „S az Árvaság, mely megöregedett, Emelt fejjel verdesi az eget," „Szilájuk veres fenevadján Nyargal részegen A szörnyű asszony, a Titok., „óh, öröm-féltő, gyászos órák, Fényes, fekete csillagok," stb. Az expresszív képalkotás kialakulásában Ady színérzékenységének jelentős szerepe volt. Nem véletlen, hogy a francia szimbolisták példája nyomán megalkotott első színesztéziáit is döntő mértékben színkapcsolatokkal hozta létre, Később, a színértékek felismerése után szokatlan színkapcsolatai megszaporodtak ós az elvont fogalmakat is egyre gyakrabban színesítette. Lehetett piros a lélek, az öröm, a dal, a csodák, a hang. a kedv, a szégyen, a káp-