Baróti Dezső - Illés László szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 9. 1971-72 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1972)

BALKÁNYI ENIKŐ: Legenda és valóság (Egy ismeretlen Arany-vers)

BALKÁNYI ENIKŐ LEGENDA ÉS VALÓSÁG (Ismeretlen Arany-vers kézirattárunkban) Napjainkban ritkák és egyre ritkábbak az olyan szerencsés alkalmak, amikor közgyűjteményeink birtokába irodalmunk legnagyobbjaitól származó, ismeretlen kéziratok kerülnek. Ilyen kivételes napja volt a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ez év elején, midőn kézirattára Arany Jánosnak eddig publikálatlan, autográf soraival gazdagodott. A kézirat elsárgult papírja több helyütt sérülten-szakadozottan — de finommívű keret üveglapjainak védelmében — közel egy évszázadon át ékesítette egy családi könyvtár vitrinjét, beszédes tanú jeleként a múltat őrző kegyeletnek s a nemes hagyományt becsülő-védő utódok tiszteletteljes emlékezésének. A vasfogú idő, amely belemart a romlékony papírszeletke széleibe, szerencsére épségben hagyta a négy szép sort, az aláírást. Az egy mondatkánál alig több, szinte csak egy sóhajtásnyi kis remek — fizikai mivoltában immár az őt megillető gonddal övezve — várja, hogy értő, tudós kezek megtalálják helyét az Arany-életmű hatalmas építményében is. A kézirat 103 X 145 mm méretű, ceruzaírásos és Arany J. aláírással ellátott papírlap; kézirattári növedéknapló száma: PIM 1971/12. Szövege az alábbi : Annyi magasztos szenvedélyér És annyi esztelen hitért, — Szerelmedért, mely végtelen volt És ímé most itt van: mit ér? Arany E négy sort Arany János — a kézirat hátlapján olvasható sajátkezű feljegyzése szerint — Kovács Albertnek írta és ajándékozta. A Kovács Albert