Baróti Dezső - Illés László szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 9. 1971-72 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1972)

BÉLÁDI MIKLÓS: A költő felel

ILLYÉS GYULA JÖZSEF ATTILÁVAL zet" — elmosódó fogalmazásnak, homályos metaforának is tetszhet. Akörül ma már nem lehet véleménykülönbség, ismerte, tudta-e Illyés, mi a szocializmus? Fiatalkorától számíthatóan igen pontosan ismerte, személyesen átélte, ifjú kommunárd módján kezében fegyverrel is harcolt érte, és ha a jövő képét rajzolta, a történelem menetét fürkészte: másnak, mint szocialista rendszerűnek nem mutatta az elkövetkező idő társadalmát. Am a jövendőnek az a képe még lehetne a történelmi belátásnak, a tudásanyag józan mérlegelésének a szüleménye is. Az volt-e vajon? Ideje arra is piDantani, amit Illyés elszánt bírálói mondanak. Szerintük a költő megalkuvó volt: az idő árjával együtt úszó, az ellenszegülésről lemondó, a kitérést választó józan megalkuvó. A reálpolitikus, aki nem állt ki a viharban: eresz alá húzódott, süvegét begyűrte és úgy várta a történelmi zajlás végét. Kevés torzítóbb vélekedés született 20. századi magyar íróról, mint ame-