Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

IFJ. HORÁNSZKY NÁNDOR: Balaton

keresztül, és e szerint itt a föld kéreg nem horpadt, hanem emelkedett. — Még egy negyedik elmélet is van: (: hogy a „lég" uralma se maradjon osztálytalanul)

1;î a népmondából arról értesülünk, hogy a Kaspi tónak volt egy

14 szép leánya, a kit úgy hittak, hogy „Délibáb". Ezt a tündér kisasszonyt elszöktette az anyjától a magyar tündér királyfi, a „puszta" (...) Az anyató, elindult a leányát üldözni a föld alatt: s aztán itt ütötte fel a fejét, magával hozva a tavat. ((A mint hogy gyakran látni is Füred felöl nézve a siófoki parton a tüneményes Délibábot))

15 Mindezekre az elméletekre pedig nem volna szükség, ha lenne egy nagy folyó, mely a Balatonba szakadna, ez óriási víz

10 medencze itt létét igazolná; de ez hiányzik: apró csermelyek, kertöntözésre is alig (elégséges) alkalmas

17 „sédek", s a déli parton egy kisszerű folyócska, a Zala, ömlenek a Balatonba, melyek öszszesen sem hordanak bele anynyi vizet, a menynyit a naponkinti elpárolgás elapaszt belőle. És még azonföl(y)ül

18 ott van az éjszaki

19 szélen a Sió-csatorna, mely állandóan vezeti le a tó vizét (belőle)

20 a Dunáig, s malmokat hajt hajócskákat szállit vele.

21 Azt hiszik s legvalószínűbb,

22 hogy viz alatti források táplálják a nagy medenczét, szén(sz)savas,

23 vasas és magnéziumos források. De a Balaton vizszinének az állása teljesen független az időjárástól. Se aszály, se esőzés nem változtat rajta. Egy évben, a mikor az áradás országos vészként dúlt mindenfelé, a Balaton úgy kiapadt, hogy a gőzhajóval nem lehetett a füredi és boglári

2

'

1 kikötőhidakhoz eljutni; más évben pedig tavaszszal úgy megáradt a tó hogy az egész füredi sétányt elöntötte; a rakpartot és kerteket két méterrel magasabbra

25 kellett feltöltetni. (Most megint helyre apadt.)

20 Honnan vette ezt az özönvizet egyszerre? Minden bölcs elmélet adós (maradt) a felelettel. — Marad a Kaspi mama. Épen ilyen rejtelmes

27 marad a balatoni délibáb. Valamint a Hortobágyon, úgy a (zalai) fehér-somogyi

2,s balatonparton is gyakran feltűnik ez a tüneményes (optikai)

29 természeti játék: Balatonfüredről Siófok felé tekintve a hullámzó (hányó)

0

'

0 ál-(opticai)

:!l tenger, melyben (megnagyobbítva) közel hozva

32 tűnnek 13 id. a 6. sz. jegyzetet; 14 előzőleg az ,,el" szó állt itt, melynek 1 betűjét ceruzával átjavította gy betűre Jókai: 15 az áthúzást Jókai tette kerek zárójelbe; a „Siófok" nagy s betűje ceruzával kis s betűre javított; 1G „víz": a sor fölötti betoldás; i? „alkalmas": az áthúzott szó fölötti betoldás; is az y betű ceruzával áthúzott; l!) „éjszaki": a j betű ceruzával betoldott; 20 a ,,tó" szó a sor fölött betoldás, ezért a „vizét" szón az ékezet is utólagos: a változtatás előtt: „vezeti le a vizet belőle"; 21 a „vele" szó előzőleg a „hajt" szó után állott, de Jókai a szavak felcserélésére szolgáló jellel a mondat, ill. a sor végére helyezte azt; 22 „s legvalószínűbb": a sor fölötti betoldás; 23 az sz betűt írta át s betűre; 24 „a füredi és boglári": a nagy F és nagy B betűt ceruzával kis f és kis b betűre javította; 25 „méterrel magasabbra": a „rel" és „ra" ragok a sor fölötti betoldások; 20 a sor fölötti áthúzott betoldás; 27 előzőleg: „rejtélyes", de az ékezet törölve és az y átjavítva m betűre ceruzával; 28 „fehér-somogyi": az áthúzott szó fölött betoldás; 29 ceruzával áthúzott; 30 kék ceruzával áthúzott; az előtte levő szó: „hullámzó", itt a ,,zó" szótag ceruzával írott; 31 „álopticai": sor fölötti betoldás, melyből az „ál" szótag ceruzával betoldott, az „opticai" szó pedig ceruzával áthúzott; 32 „közel hozva": az áthúzott szó fölött betoldás;