Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

BARÓTI DEZSŐ: Radnóti Miklós és Párizs

KOFFÁN KAROLY PÁRIZSI MŰTERMÉBEN (Radnóti Miklósné, Koffán Károlyné, Ortutay Gyuláné, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós), Koffán Károly felvétele Párizs talán ekkor, 1939 nyarán nyújtotta a legtöbbfajta élményt neki, a legszínesebben talán ekkor volt élménye maga a város, „azzal a lelkesítő, vidám, szabad légkörrel, ami a fasizmus éveiben annyira bátorította, a képtárak, múzeumok, a színházi esték épp úgy, mint a párizsi háztetők zegzugos, kormos erdeje. A munkás-kerületek mord jókedve, keménysége is, a bisztrók hanyag, fecsegő népe . . ,"

16 Jó barátjának és akkori útitársának visszaemlékezését idéztem. Különben egy kis verset is rögtönöztek együtt, szövege (Radnóti kezeírásával) a következő: Ezenkívül még csak két apró verse született ekkor Párizsban, két levelezőlap-szerű vers, amit Metro címmel fogott össze. Mind a kettő kéziratban maradt, az elsőt később a Paris ötödik strófájává alakította át, a másodikat pedig keresztülhúzta. A Tajtékos ég összeállításakor bizonyára azért nem törődött vele, mert ekkor már túlhaladottnak tartotta, a Meredek útban már kiaknázott cartes postales műfaját. 1,; ORTUTAY GYULA: Párizsi napok. Magyar Nemzet. 1959. 104. sz. 4. 1.