Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

IFJ. HORÁNSZKY NÁNDOR: Balaton

A BALATON Egy ismeretlen Jókai-kéziratról IFJ. HORÁNSZKY NÁNDOR A kézirat keletkezésének körülményei ma már, sajnos, nem mindenben tisztázhatók. Amit róla tudunk, részben családi hagyományok, részben Eötvös Károly írásaiban maradtak fenn. Eötvös Károlyt bízták meg azzal, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben

1 c. sorozatba írjon cikket a Balatonról. Jókai főszerkesztője volt a sorozatnak és arra az eshetőségre, ha a cikk nem készülne el időre, elkészítette A Balaton c. kéziratot, mivel nem bízott Eötvös pontosságában. Ezt eljuttatta Nagy Miklóshoz, a Vasárnapi Újság főszerkesztőjéhez, aki szintén részt vett az OMM magyarországi részének szerkesztésében. Későbbiekben Nagy Miklós utódaitól Horánszky Lajos

2 birtokába került. így van jelenleg is a Horánszky-család tulajdonában. Eötvös így ír a mű eredetéről, a fentiek elhallgatásával megmásítva a történetet:. ,,Az Osztrák—Magyar Monarchia számára a főszerkesztő, Jókai Mór írt czikket a Balatonról. Nagy Miklós elhozta hozzám, jó-e a czikk? A czikk most is megvan, most is nálam van . . . Megkért: írjak én. írtam."

3 Valóban az ő műve jelent meg az OMM 13. kötetében A Balaton tava címmel. Miután Jókai is ideszánta művét — kényszermegoldás esetén —, kézenfekvő, hogy a kézirat keletkezésének idejét 1895 vagy 1896-os évre tegyük, mivel az OMM 13. kötete 1896 folyamán jelent meg. E művét Jókai, mint maga a kéziraton is feltünteti — igaz később áthúzza — Sziklay Jánosnak a Balaton alapos ismerőjének és Jalsovics Aladárnak művei alapján írta meg. E művek feltehetően az alábbiak voltak: Sziklay János: Balatonvidéki kalauz. Bp., 1889. A Balaton és vidéke. 1. füz. Bp., 1890. 1 a továbbiakban OMM. 2 író, publicista, a Kisfaludy Társaság tagja (1371—1944). a EÖTVÖS KAROLY: A balatoni utazás vége. Bp. 1909. 227. p. 15 Petőfi Irodalmi Múzeum 225