Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

KRESZ MÁRIA: Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken

MÓRICZ ZSIGMOND NYÉKEN, 1942 NYARÁN Reggel Móricz korán kelt és kiült a kertbe, a kis Continental írógépen írta meg cikkét. A vasútállomásra már én kísértem el. A beszélgetés foszlányaira még emlékszem. Legtöbbet arról az egyszerű asszonyról beszélt, akinek szekerén jött be az állomásról. De beszélt a faluról is és néhány szóval felvázolta előttem Nyék régi települését, társadalmát. — ..Végigmegyünk a különös falun. Tipikus mocsárvidék. Nádasok és vizes rétek között a kiemelkedő homokvonulaton telepedett meg az őskorban az ember. Ma már ezt magyarázni kell, a vizek kiszáradva, de miég mindig meglehetősen összevissza vannak az utcákon a házsorok." — A kiemelkedő dombokon állt egy-egy kúria. Csupa kisnemes lakta a falut: „parkszerű kert van itt mindenfelé, nemeskúriák uralkodtak itt valaha". — Hiába éltem Nyéken gyerekkorom óta, hiába tanultam néprajzt és földrajzt. ez a rövid séta, Móricz szavai nyitották ki szememet e „különös falu" iránt. Néhány feladatot is adott. Ne csak néprajzi kutatással foglalkozzam, ha már itt élek, irodalmi emlékeket is gyűjtsek. Fényképezzem le a szegényházat, az öreg Vörösmarty hajlékát. Menjek fel a velencei szőlőhegyre és a költő présházát is fényképezzem le. (Időközben, a háborúban mindkettő tönkrement és ma csak roncsaiban áll. A présházat most építik újjá.)