Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
JENEI FERENC: Beniczky Péter és a manierizmus
Balassi, de Rimay is, nem szaporítja a szót, tömören ír. Beniczky bőbeszédű, nem lelkesít, hanem meggyőz, bátorít. A didakszis e verrsében is terjengős, Mert hol Isten harczol, Ott az pogány oszol, Futnak 's bújnak rejtekben, Vesznek azért gyakran, Az kik bírnak bátran Magányos erej ékben. Mostan paizsodat Tisztítsd, s' pánczelodat, Sisakod ved — le szegről, Élesitsd kardodat 'S hizlallyad lovadat Fogd ki az eke mellől. (M. R. 97—98. 1.) A sztoikus humanizmus bölcsessége jelentkezik Beniczky ,,Magyar Rithmus"-ának második részével, amelynek „A közönséges magyar példabeszédekről" címet adta. 250 bölcs szólást, közmondást foglalt Balassi versekbe. A műfaj példája Erasmus művei voltak, amelyekben a klasszikus írók bölcsességét válogatta, velős mondásokba gyűjtve. Adagiái, Apophtegmatái, Proverbiái kiadásai nagy népszerűségnek érvndettek. Nyomukban hosszú sora keletkezett a hasonló gyűjtetményeknek. Nálunk Baranyai Decsi János lép Erasmus nyomába 1598-ban kiadott Adagiá-ival.'' 5 Azonban a bölcs mondások, velős szólások igazi divatja a sztoicizmus elterjedésével válik népszerűvé. A nagy, nyomtatásban is megjelent gyűjtemények mellett lépten-nyomon találkozunk egyéni gyűjtés nyomaival. Sok a könyvtáblákhoz kötött, üres lapra írt, vagy önálló kéziratos szólásgyűjtemény, XVII. századi könyvtáraink maradványai sokat megőriztek. íróink, különösen a szónoki beszédben gyakran éltlek velük. Egyegy író műveiből gazdag gyűjteményét lehetne összeállítani a bölcs mondásokból. Ennek a sajátos műfajnak különleges fajtáját teremtettte meg Beniczky. Egy-egy Balassi-versszakba oldotta fel, vagy szorította bele a Bibliából, klaszszikus írók bölcs mondásaiból, vagy közmondásokból válogatott „példabeszédeit". Ismét a sztoikusok példája nyomán a reneszánsz hagyományok útját járta, s ha a mondásokat ki is forgatta eredeti mivoltukból, verses formájukkal elterjedésüket a „Magyar Rithmusok" számos kiadásában biztosította.''' 5 A magyar manerista költők stílusát nem, vagy alig vizsgálták ez ideig. Bán Imre tanulságos megfigyelései is csak a prózaíró Prágai Andrásra vonatkoztak. 51 ' Beniczkyt és társait a barokk költők között jellemezték. Pedig a helye a manieristák között van. Mivel jellemezhetnénk tehát manierista költőinket, mi az, ami a Balassi—Rimay reneszánsz költészetéhez kapcsolja őket? (A manierismust a reneszánszból a barokkhoz vezető, de mégis az előbbihez közelebb álló stílusnak látva.) Elsősorban a verselés. Említettük Beniczky csaknem minden verse a Balassi-versszakban íródott. Ez a versforma a költőtől nagy fegyelmet, helyes arányérzéket követel. Beniczky e versformát sokszor bravúrosan meglepő virtuozitással kezeli, de a mondanivalója túlömlik a versszaka34 TOLNAI VILMOS: A szólásokról. MNy 1909. 396—402. 35 U. ő. M. Ny. 1910, 107—111. 36 BAN IMRE : Fejedelmek serkentő órája. It. 1919. 361—373; Klaniczay Tibor: A magyar késő reneszánsz problémái. Reneszánsz és barokk. Bp. 1961. 332—339. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Bp. 1964, 26—29.
