Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
JENEI FERENC: Beniczky Péter és a manierizmus
műveltségéből sem hiányzik.''5 Azonban erre módja sem volt, a Balassi-hatást nem analizálta, a hagyomány milyenségét, annak felhasználását „a főurak sokrétű barokk költői tevékenységében", költői gyakorlatában nem vizsgálta. Kétségtelen az, hogy a magyar világi költészet fejlődésében döntő fontosságú esemény a Szigeti Veszedelem megjelenése. Zrínyi Miklós eposzában a magyar barokk legnagyobb értékű és kortársaira legnagyobb hatású költői művét alkotta meg- A kutatás még adós a Zrínyiász hatásának felmérésével. Elsősorban Klaniczay Tibor művei, már felrajzolták politikai tudatformáló hatását. Ennek konkrétumokkal való alátámasztása azonban még hiányzik. Nem ismerjük a Zrínyiász ismert példányainak korábbi sorsát, tulajdonosait, nem vizsgáltuk át az e korból származó könyvleltárokat és a missilis leveleket és más iratokat, amelyekben bizonyítékait találhatjuk Zrínyi széles körű ismeretének és hatásának. Bizonyos azonban, hogy a költőcsoport, amely ÉszakMagyarországon ez időben élt. ismerte és a maga költészetének kialakításában értékesítette. 20 Balassi—Rimay és Zrínyi hatása alatt alakult, formálódott az udvari költészet. E kettős hatás nyomán figyelemmel kísérhetjük a manierizmus elhalását és műveinek a barokkal való töltődését. Ha személye egy nagy, félország főrangú családjait megmozgató örökösödési perbe nem keveredett volna, vajmi keveset tudnánk róla. Életrajza néhány dátum köré fonódna, mert Beniczky Péter eseményekben gazdag korának nem volt cselekvő részese. A váci főkapitány fia nem igyekezett magasabb iskolákba, nem tört a vitézi élet mozgalmaiban előre, nem vállalt szerepet a közéletben, a politika sem érdekelte. Ugyan ifjabb éveiben ő is szolgált egy ideig édesapja mellett a váci őrségben, egy követséggel megfordult Konstantinápolyban is, ezek azonban csak epizódok voltak, melyeknek különösebb hatása nem volt élete folyására. A főúri családok környezetében, a „famíliában" élő középnemes, „főember-szolgák" útját választotta. A katonáskodás évei után, hihetően a Thurzók környezetébe került, majd a maga szerzetté birtokán, a Dudvág mellett, Lóczon töltötte nyári napjait, télen pedig Nagyszombatban élt. Közben Draskovics János nádor özvegye, Thurzó Borbála bonorum direktora — jószágkormányzójaként négy éven át igazgatta a magyaróvári uradalmat, majd az esztergomi érsek udvari kapitányának, inkább tiszteletbeli tisztségét viselte. Élete végéig a Thurzókat szolgálta és ez hozta őt Thurzó Mária Vizkelety Mihálynéval bizalmas, meghitt viszonyba. Thurzó György nádor leánya özvegységre jutva, az ő tanácsai szerint intézte vagyoni ügyeit. Végrendeletét is Beniczkyvel készíttette és ez hosszú perek forrása volt, Beniczky utolsó éveit ez keserítette. Ő, aki a csendes magányt választotta, egész sereg főrangú család, a Thurzó-örökösök támadásainak középpontjába került. S e per élete után is még évekig húzódott. 27 Régi irodalmunk ama nagyon kevés számú költői közé tartozott, akik törődtek műveik kiadásával. Tervét nem valósíthatta meg, de végrendeletében 2f> VITA ZSIGMOND: Zrínyi Miklós régi hazai könyvtárainkban, Korunk, 1964, 1731—1734. 26 KOVÁCS DEZSŐ: id. mű. KOMÁROMY ANDRÁS: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő. Száz. 1887, — u.ő.: Adalékok Beniczky Péter életéhez, TT 1885, — u.ő.: Beniczky Péter életében. 27 BENICZKY PÉTER „Magyar Rithmusok" kiadásaiban BARTOK ISTVÁN előszava „A Kegyes Olvasóhoz" — KOMÁROMY ANDRÁS: Adalékok Beniczky Péter életéhez, TT 1888, 448. — „Az minemű magyar verseim vannak Vereskőben, adja Beniczky Pál öcsém uram nagyprépost uramnak és adjon elegendő költséget kinyomtatására ö nagyságának."
