Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond
fel, hogy a színházzal való közeli kapcsolata által Czakóval már 1844-ben össze ne ismerkedett volna. Vachott Sándorné még később megjelent emlékiratában 25 egy meglehetősen kalandos história közös szereplőjeként szól Petőfiről és Czakóról. Elmondja, hogy házuknál a korabeli írók: Vörösmarty, Garay, Erdélyi János, Czakó Zsigmond és természetesen Petőfi is gyakran megfordultak. Egy alkalommal egy dúsgazdag bankár szép szőke leánya került szóba a társaságban, s Petőfi megjegyezte, hogy ezt a leányt ő is szívesen feleségül venné, hisz „mindig a szőke és kékszemű szépségek bolondja volt életében". Erdélyi közbeszólt, hogy szegény költő létére ezt bizonyára nem komolyan gondolta. Petőfi azonban be akarta bizonyítani bátorságát, s Czakót hívta el tanúul, hogy a „német pénztőzsér" leányát valóban megkéri. Czakó hiába szabadkodott, hogy a bankár mindkettőjüket őrültnek fogja tekinteni, Petőfi nem engedett, el kellett őt kísérnie a bankárhoz. Ez meghallgatata a kérést, nem vette sértésnek, s leányára bízta a döntést. Vachott Sándorné előadásából Petőfi és Czakó bizalmasabb kapcsolatára következtethetnénk, ha ez a leánykérés valóban így, Czakó közreműkölésével történt volna, és nem merülne fel kétely az emlékezés pontossága, illetőleg az elbeszélés hitelessége felől. Egészen másként szólt ugyanis Kappel Emilia megkéréséről Sass István, azt állítva, hogy Pákh Albert lakásáról ment el Petőfi Kappelékhez, egyedül. Czakó jelenlétéről sem tesz említést. A különféle variációk és időbeli ellentmondások miatt a leánykérés története pontosan nem rekonstruálható, legkevésbé úgy, ahogy Vachottné leírta. 20 Prielle Kornélia, a Petőfitől valóban megkért leány és művésznő is Czakó Zsigmonddal kapcsolatban szól Petőfiről egyik levelében. Az 1845. évre hivatkozik. A Nemzeti Színház több művészével lakott ekkor együtt a Kerepesi úton, köztük Egressy Gáborral. Petőfi is járt ide. Kornélia itt látta őt először. Egy alkalommal, ebéd közben, Czakó Zsigmond elmondta neki, hogy Petőfi az előző napon a színházban megjegyezte Prielle Kornéliáról: „kár, hogy az a csitri haja úgy elrútítja azt a kis leányt". — Prielle Kornéliának ez rosszulesett, sírva fakadt, s Czakótól megüzente Petőfinek: „ne nézzen rám addig, míg a hajam meg nem nő, de az ő kócos feje, fogadom, akkor sem fog nekem tetszeni". Czakó át is adta az üzenetet. 27 Ezekből az 1840-es évek közepére vonatkozó, az akkori írók és művészek világából, életéből származó emlékezésekből efogadható, s egészen természetes is, hogy Petőfi és Czakó közeli ismeretségbe került egymással. Az egykori Kerepesi úti — ma Rákóczi úti — Müller- (Molnár-) féle egyemeletes bérházban, miként ezt Egressy Ákos emlékezéseiből ismerjük, egész „színészkolónia" lakott 25 Rajzok a múltból. Emlékiratok. I. (1887) 337—339. 1. — Közli HATVÁNY id. m. 625. 1. — A Jókai által is előadott leánykérés történetét Hatvány kiegészíti azzal, hogy Petőfi Kappel bankár leányát kérte meg, aki később Lónyai Menyhért felesége lett. 2(i SAS ISTVANnak a Vasárnapi Újság 1888. nov. 4-i sz.-ban megjelent közlését ld. HATVÁNY id. m. 622—624. 1. — FERENCZI ZOLTÁN GYULAI PÁL közléséből értesült a leánykérés esetéről, ő pedig ezt PÁKH ALBERTtó'l hallotta. Az emlékezések eltérőek abban, hogy 1844 novemberében vagy 1845 tavaszán kérte-e meg Petőfi Kappel Emília kezét. Ismét más időpontot nevezett meg ORLAY PETRICS SOMA. Ö Gyulai Pálnak valószínűleg 1854. év elején küldött adatközléseiben ezt írta: Petőfi „1846-ban az év első napján meg kérte Kappel Emmát, egy pesti nagykereskedő leányát". (OSzK Fond VII'152. sz., a levél tizedik lapján.) Ferenczi, rámutatva Vachottné téves közlésére, Orlay adatát nem említi (id. m. II. 43. 1.). 27 PRIELLE KORNÉLIA : Ismeretségem Petőfivel. — A Koszorú szerkesztőjéhez 1879. május 1-én Nagykőrösön kelt levele. Megjelent a Koszorú 1879. máj. havi füzetében. Ld. HATVÁNY id. m. 668—669. 1. KT 147
