Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond

Nagy a világ, nagy a világ, Benne miljon embertárs van, S ő e nagy világban, ő e Milliók közt állt magában. Végre lelt egy jó barátot, Jó barátja a fegyver lett, Melly szivéről lesegíté Az életet, e nagy terhet. Könnyez a részvét... oh még a Gyűlölség is, ha itt vóna, Ejtene egy drága-gyöngyöt, Egy könyűt e koporsóra. (Pest.) A vers három nappal Czakó temetése után az Életképekben jelent meg.

7 A címből és a versben „e koporsóra" rámutatásból kétségtelen, hogy Petőfi a verset a temetés benyomásainak, a fájdalmas búcsúzásnak közvetlen hatására, minden bizonnyal a temetés napján, december 16-án írta, s ő maga is jelen volt a temetésen.

8 Hogy Petőfi a korán elhunyt, csak 27 évet élt Czakó tragikus halálában „magasan röpülő szellem" pusztulását gyászolta: elismerése a drámaíró eszméi, műveinek jelentősége, Czakó emberi kiválósága iránt; hogy utalt Czakó társtalanságára a „nagy világ. . . miljom embertársa" között, akinek teher volt az élet, mutatja: Petőfi jól ismerte Czakó világfájdalmát, ennek okait, s a megnemértés, rokontalanság, csalódottság érzését, amely Czakónál már lelki betegséggé vált; hogy Petőfi is mindamellett nyíltan kereste e lélekmérgezés és tragikus tett okát, s ezt a Czakó ellen támadó „gyűlölség"-ben találta meg, azt bizonyítja : Petőfi tudott a cenzúra és az irodalomkritika részéről Czakó ellen folytatott kíméletlen hajszáról, s maga is jórészt ennek tulajdonította Czakó öngyilkosságát. A Czakó temetésén c. vers filológiai vizsgálata és egyetlen szócska nagyon sokat elárul abból, hogy Petőfi is vádolt. Czakó gyűlölőit idézte volna meg a temetésre, hogy lássák, mit tettek. A költemény első versszaka ugyanis először ebben a megfogalmazásban született meg: Nem csak a részvét... de még a Gyűlölség is hogy ha vóna, Az is ejt egy drága-gyöngyöt, Egy könyűt e koporsóra.

9 7 1847. dec. 19-i sz. 800. 1. MI HÍR BUDÁN? c. rovat, a Czakó haláláról és temetéséről szóló megemlékezés szövegébe iktatva. s A verset az Életképek CÍM NÉLKÜL közölte, de a CZAKO TEMETÉSEN címet Petőfi adta költeményének. Ld. a vers autográf kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban Fond VII 11. 192. 1. és Petőfi ugyancsak sajátkezűleg írt tartalomjegyzékét 1847. évi versei e kéziratos kötetéhez. — A PÖM. akadémiai kiadvány csak tág keretben adja meg a vers ríásának idejét: ,,1847. december." ü Az előző jegyzetben említett kéziratban. — Ez a ,,PETŐFI SÁNDOR KÖLTEMÉNYEI 1847." c, kemény táblájú kéziratos kötet Petőfi versbeíró könyve volt. A címet is sajátkezűleg írta az elejére. Valószínűleg először külön lapokra írt verseit másolta be ebbe áz állandó jellegű gyűjteménybe, de még itt is javított rajtuk, mint a CZAKO TEMETÉSEN c. versén is.