Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
SZEKERES LÁSZLÓ: Torockó regénye
unitáriusok színes életét is. Brassai közelről látta a vallási rítusokat, hiszen az apja unitárius lelkész volt. írónk magyarázata és noteszjegyzetei szerint tőle hallotta a regényben cáfolt gyermeteg vádat, hogy az egyistenhivőknek szarvuk van. Hivatkozott Jókai Hunfalvy Jánosnak (1820—1888), a magyar tudományos földrajz megalapítójának a Magyarország és Erdély képekben című, Darmstadtban kiadott munkájára, hogy az érveivel támogassa a Tordai hasadék — Cholnoky Jenő által azóta már megcáfolt 54 — vulkáni eredetére vonatkozó fejtegetéseit. P. Szatmári Károlynak A gyulafehérvári-nagyenyedi főtanoda története c. kötetét 55 emlékezetből idézte, mert az nem a torockói iskolát mutatta be a jelzett helyen, hanem a nagyenyedi menekülteket, akiknek a torockóiak nyújtottak segítő kezet 1704-ben. A rendkívül mozgalmas életet élő Teleki Sándor gróf hazakerülése után „felújította érintkezését az akkori írókkal". Jókaival is. Ismerősei jó elbeszélőnek tartották. Tetszett „az az érdekes mód, ahogy változatos élményeit élő szóval előadta". Ezért kérték fel memoárjai megírására. 50 írónk még megjelenésük előtt hallhatta Teleki Sándor történeteit. Erdélyi útján őt is meglátogatta. Teleki kitüntető szeretettel fogadta Petőfi egykori barátját. Lehetetlen, hogy az Egy az Istenről elmélkedő Jókai előtt elhallgatta volna emlékeit, amiket később nyomtatásban is közzétett. Inkább az fordulhatott elő, hogy olyan motívumok és figurák is az ő elbeszélése nyomán kerültek a regénybe, amelyek nyomtatásban már meg sem jelentek, mert öregkori betegsége miatt csak részben valósította meg irodalmi terveit. Négy kötetének kiadása után sok elmondanivalóját magával vitte a sírba. Teleki Sándorra vonatkozó noteszfeljegyzései arra mutatnak, hogy írónk az olaszországi jelenetekben hasznosította a nemzetközi szabadsághős kalandjait. Az Erdélyben magával hordott noteszében olvashatjuk: „T. S. Mindenütt, hol szabadságért küzdenek. Bem biztosa, Garibaldista, barátja Hugo Dumas, Kossuth". 57 Fontos az a bejegyzése is, hogy „Napoleon tudakozódik katonák öltözetéről van-e magyar nadráguk huszároknak ha Velencébe berukkolnak, akkor támadjon Magyarország. T. levelet visz Victor Emmanuelnek Bresciai foglyok felszólítására." A regényben „bresciai foglyok" közé juttatta Jókai Manassét. Victor Emmanuel helyett a „históriai nevű nagy embert", azaz Telekit szerepeltette. Levélvivő Manassé lett. A magyar katonai egyenruha, amely után — Jókai jegyzetei szerint — III. Napóleon érdeklődött, a regényben Manassé ajándéka volt. Teleki Sándor Garibaldi parancsára toborozta a magyar légióba a Manasséhoz hasonlóan fogságba esett magyar katonákat. Borzadva látta a solferinói véres ütközetet, s nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szörnyű csata regénybeli felidézése örök időre szóló, általános érvényű vádirat lett a háború ellen. A forrásmunkák között jelölte meg Jókai a Magyarhon szépségei című. 1860-ban Emich Gusztáv kiadásában megjelent munkáját, amelyből bizonyos részeket az Egy az Istenben tényleg felhasznált. Ez azt jelentette, hogy korábbi 54 FÖLD VARI ALADÁR: Jókai — a geológia népszerűsítője. Természettudományi Közlemények 1939. 359. 55 Pest 1868. • r >fi RÉVAY MÓR JÁNOS: írók, könyvek, kiadók. 1. k. Bp. 1920. 76. 57 Följegyzések 2. k. 69.
