Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Pór Anna: Egy elfelejtett műfaj
állunk szemben. 9 Mire a jelenség a XIX. század elején eljut hazánk hivatásos színpadjaira, addigra már a romantikával is ötvöződik. A felvilágosodás racionalizmusával járó lényegre törő egyszerűség után a romantika színháza ugyanis ismét felfedez a látványos rendezésnek és a barokk korszak nagy örökségének, a színpadi gépezet-i nek a jelentőségét, a meseszerűségnek, a félelmetes titokzatos földöntúli világnak a kifejezésére. Erről tanúskodnak a XIX. század elején a német—osztrák színpadon megjelenő tablók is. 10 A romatikus tablókban a látványos barokk rendezés hagyománya tehát új tartalommal támad fel, de ugyanakkor mellette tovább él a barokk allegória is az aktuális politikai tartalmú ünnepi apoteózisokban. A látványos színpadképek és tablók különös virágkoráról tanúskodik a pesti és budai német színészet műsora a század első felében. A túlméretezett, rossz akkusztikájú nagy német színház megnyitása (1812) óta ezekkel a nagy rendezvényekkel igyekeztek vonzani a német és magyar ajkú közönséget. A bécsi külvárosi színpadról idekerült barokk és romantikus hatásokat vegyítő, kedélyesen meseszerű tündérbohózatok felvonásvégi tablói mellett, a tüzet okádó sárkányok és lebegő tündérek után megjelennek a rémdrámák és sorsdrámák vadromantikus tájakkal: holtak szellemeivel benépesített beomló várromok, felrobbanó hidak, holdfény, dörgés, villámlás, erdőégés; a borzongató, titokzatos világot felidéző felvonást záró, vagy önálló tablók. Azután egyre gyakoribbak a nagy tömegeket mozgató hatásos rendezvények, csatajelenetek, katonai felvonulások lovasparádékkal, kezdetleges balettekkel és pantomimekkel. A pest-budai német színház sajátos viszonyai egyébként is nagyon kedveztek az aktuális politikai és hazafias tablók sikerének, amelyekben a Habsburg uralkodók dicsőítése mellett időnként a magyarságról is szó esett. A húszas-harmincas évekre már megszaporodott magyar közönség nemzeti nyelvű színház híján szívesen látta a német színházban az olyan magyar tárgyú tablókat, mint például Die Treue der Ungarn am Landtage zu Pressburg. A többi tabló is fényt vet a kor politikai légkörére, így a Napóleon felett való győzelmet ünnepli a Der Einzug der allierten Heere in Paris (1814. VI. 13. és 21.) vagy „Europas Dank für den Frieden (1815.III. 2. és 4.) — Érdekes megtudnunk azt is, hogy mintegy húsz esztendővel később is állítólag mindent elsöprő sikert aratott 1833-ban a Die Erscheinung des Friedens auf dem Schlachtfelde című tabló. 11 A pest-budai német színház tablói nyilvánvalóan erősen hatottak az induló magyar nyelvű színészet hasonló műfajának kialakulására, noha az 1815 után vándorlásra kényszerült magyar színjátszók a szűkös körülmények közepette általában csak jelezhették vagy leleményességgel pótolhatták a látványosságot, amelyet úgyszólván a semmiből kellett előteremteniök. Csak később, 1833 után, az állandó budai színház megnyitása után javult némileg a helyzetük. 9 JOSEPH GREGOR : Weltgeschichte des Theaters. Zürich. 1933. — HEINZ KINDERMANN: Theatregeschichte Europas. 3. Bd. Das Theater der Barockzeit. Salzburg. 1959. — 4 Bd. Von der Aufklärung zur Romantik. Salzburg. 1951. — Dreihundert Jahre österreichisches Bühnenbild. (M. Dietrich — H. Kindermann.) Wien. 1959. 10 HEINZ KINDERMANN: id. mű Bd. VI. Romantik. Salzbg.. 1964. 75—325. 1. Romantisches Theather im Deutschen Sprachraum. 11 KÁDÁR JOLÁN: A pesti és budai német színészet története. 1812—1847. Bp., 1923.
