Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Ortutay Gyula: A reformkor és a szabadságharc irodalma

Mert ez a kiállítás nemcsak a múltról beszél érzékletesen, színesen, áradó gazdagsággal: ez a kor nagy pillanatain, tiszta eszméin keresztül napjainkhoz szól egy évszázad távolán át, s a szocializmust építő Magyarország büszke szívvel vallhatja elődei közt a magáénak a reformkor és 48—49 alkotóit, hőseit, a névtelen jobbágyait és kaszát egyenesítő harcosait is — mindőjüket. Hibáival, az elmaradt, megoldatlan kérdések felelősségével együtt a miénk ez a korszak, miénk, akik szintúgy nem voltunk hibátlanok, de tudjuk, hogy az itt felvetett fundamentális kérdések, a szabadságharc küzdelmei még a kiegyezés korának, és a Horthy-kornak hazugságain át is segítettek bennünket a történeti fejlődés különböző szakaszain. A negyvenes évek ellenállási mozgalmaiban, a Történelmi Emlékbizottság politikai munkáiban is segített nekünk, harcos társunk volt ez a kor. Ahogy Marx, Engels, ahogy az olasz szabadságküzdelmek idején Garibaldi és forradalmár társai, ahogy a francia és belga kommunisták, az angol és amerikai munkásmozgalom is meghajtották zászlóikat az elbukásában is diadalmaskodó magyar nép szabadságküzdelmei előtt, s ahogy a nép—egcsz Közép-Európában — megénekelte szabadságharcunkat, s ahogy a magyar népdalok, paraszti történetek a halhatatlan hősök közé emelték Kossuth Lajost és társait, a hősöket, a vértanúkat s a bujdosókat — mind. így kell emlékeznünk e kiállítás tanuságtételén, a magyar irodalom öntudatra ébredésén, a magyar kultúra felemelkedésének e nagy állomásain keresztül történelmünk egy-egy döntő fordulópontjára. Igazán csak a szocialista Magyarország érti meg, mit jelentett a jobbágyi nép felszabadításáért vívott politikai és irodalmi harc. Mi hallottuk meg először Kölcsey ,,Himnuszá"-ban a magyar jakobinus mozgalom, Martinovicsok utópiáját, a kuruckori bujdosóénekek és a szabadságot áhító népdalok összeforrott hangjait. Mi értjük meg igazán Eötvös életművének szétválaszthatatlan magyar és európai összefüggését, s azt is, hogy ebben az életműben, a megtorpanások ellenére, mennyire egy az írói szándék és annak a művelődéspolitikusnak messzire látó terve, aki a börtönügy, a zsidókérdés, a közigazgatási reform problémáinak rendezésére s az iskolák államosítására irányuló törekvéseiben korunk nagy előfutárai közül való. Egy kor A REFORMKOR TÁRSAS ELETÉNEK EMLÉKEI