Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Baróti Dezső: Felvilágosodás és klasszicizmus

AZ EMBER ELŐTT KITÁRULÓ TERMÉSZET. MOREAU LE JEUNE METSZETE AZ „EMILE"-HEZ. zésének, kidolgozásának olyan ésszerű instrumentuma, amely amint ezt a már klaszszikus retorikák előírják, elrendezi a dolgokat és belőlük legfeljebb csak a formális logika eszközeivel vonja le eredményeit. A filozófus század rációja sohasem csak és nem is elsősorban a puszta intellektus segítségével rendez el és bizonyít, hanem a jelenségek és tapasztalatok, sőt az érzelmek végtelen láncolatának felderítésére szolgál, s mindezt mintegy menetközben már el is rendezve segíti elő a témák sokirányú kidolgozását. Fékező ereje, ha egyáltalán szabad így neveznünk, csak arra szorítkozik, hogy elkerülje, vagy megsemmisítse mindazt, ami a józan ész világosságánál esztelennek vagy irracionálisnak bizonyul. Mivel azonban a most említett kétfajta tevékenységet már a felvilágosodás korában is gyakran ugyanazzal a szóval, a rációval szokták megjelölni, ez a kettősség ma már a kérdés specialistáinál is annál inkább zűrzavart szokott okozni, mert a tapasztalatokból kiinduló, a „megismerő" ráció képviselői maguk is átestek a technikai jellegű „instrumentális" racionalizmus logikus szerkesztést és világos fogalmazást megkövetelő iskoláján.

30 Ha az „instrumen30 Vö. CASSIRER, éa MAUZI id. műveivel.