Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)
Baróti Dezső: Felvilágosodás és klasszicizmus
WATTEAU : HÉT NŐ ÉS KÉT FÉK FI FEJE boldogság a létezés tudatának függvénye, Locke szerint semmi sem annyira szükséges, mint érzékeléseink, benyomásaink, tapasztalataink állandó változtatása, ezzel együtt gondolataink megsokszorosodása. Szerencsére, természetes nyugtalanságunk sohasem hagy nyugton bennünket, a lét ürességétől való félelem állandóan arra késztet, hogy érzékeléseink és gondolataink sok irányban történő változtatásával egy folytonos megújulásra képes teljességhez juthassunk el. Lockenak ezek a tételei hamarosan otthonosak lettek a felvilágosodás irodalmában és már Montesquieu, majd Voltaire, utánuk pedig különösen Diderot gondolkodására, esztétikai nézeteire, 19 sőt alkotó módszerére gyakoroltak döntő hatást. Magyar vonatkozásban ismét Bessenyei, alighanem Montesquieu vagy Voltaire indítására megszületett gondolatai jutnak eszünkbe: ,, . . . A változhatatlan és szüntelen tartó egyformaság, ugyanazon eset, mód, idő, környülállás és örökké tartó egyenlőség annak, ki alája vettetett, halálos unalmat okoz. Sokáig az ember kedve minden dolgon elalszik, és újulást kíván, mely tulajdonságát nem akarattal adja magának, hanem a természet ültette belé. Örökké egy helyben ülni, mindég egy dolgot csinálni, büntetés vagy elkerülhetetlen szükség, mely rabul tart. . . Micsoda keservére esne kedvednek, ha örökké a falu tornyára kellene nézned, nem lévén szabad semmi más dologra tekinteni. Emberek hát azok, kik változtatnak és természetek szerint cselekszenek, mert a világ így megyén." 20 A változásnak, a megújulásnak ilyen állandó szándéka mögött a gondolatoknak, érzelmeknek, tapasztalatoknak azt a hallatlan nagy gazdagodását fedezhetjük fel, amely a vallásos-feudális megkötöttségeket már széttört és a kapitalista jellemző antagonizmusoktól még csak kis mértékben meggyötört felvilágosult ember világát 19 Vö. CASSIRER: id. mű. 20 A bihari remete vagy a világ így megyén. (Széli Farkas kiadása) Debrecen 1894.
