Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Illés Ilona: A bécsi „Ma”

A BÉCSI MA MLS KA TAKSÁINAK EGY CSOPORTJA 1922-BŐL (Balról jobbra: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Újvári Erzsi, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor) írja, majd egy másik levelében ugyanezt a témát érinti : „Mellékelten küldök Magának egy francia könyvet. Kérem, legyen szíves lefordítani — esetleg a Ma részére fogom felhasználni. Nagyon vigyázzon, hogy a fordítás hű és jó legyen."

21 A szépirodalmi művek megjelenése mellett a Ma utolsó esztendeiben túlsúlyra jutnak az egyéb elméleti munkák. Nemcsak az irodalomelmélet, hanem és elsősorban az egyéb művészeti ágak, főleg a képzőművészet, majd az építészet új próbálkozásai kapnak elméleti hangsúlyt. Magyar és külföldi művészek, művészeti írók, építészek írásai gazdagítják a lapot. A magyar Kállai Ernő, a Bauhaus tanára, később a Bauhaus című folyóirat szerkesztője elméleti fejtegetései mellett a Bauhaus német képviselője is leszögezi véleményét. Egy időben különösen előretörnek az építészek. A Bauhaus megalapításával, iskolájának kiszélesítésével egyre nagyobb teret kap a formatervezés, s ehhez megfelelő fórum a Ma. Nem véletlen, hogy a Ma és a Bauhaus tanárai és folyóirata, művészei között olyan jó a kapcsolat. Számos jelentős művész és tanár, aki a Bauhaus körében működött, magyar származású és tagja a Maisták csoportjának. Ezek aztán a Bauhaus iskola körében ápolták és továbbfejlesztették ezeket a kapcsolatokat. Maga Kassák írja erről a témáról: „Itt jelentkezett és itt jelent meg először Moholy Nagy László, aki az én ajánlásommal ment Herwarth '-' Kassák Lajos — Mihályi Ödönnek. Bécs (1921)