Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Keresztury Dezső: Magyar írók arcképei

Itt lehetett nyilván legnehezebb a rendezők munkája. A tárgyi, a dokumentum­érték érvei nagyon is összefeleselnek itt a stíluskritika, az ízlés, a művészi érték érveivel. Nem ereklye már minden ránk maradt darab: az anyag mérhetetlenül megnő ; feltűnnek az amatőr fényképek is a maguk külön veszélyeivel és értékeivel. E csoportban a közelmúlt íróinak arcképeivel találkozunk s tanúi lehetünk a folyamatnak, hogyan lép az élő ember helyére az ikon, a kép-legenda. Nagy és megrendítő tanulmány. Radnóti Miklós ifjúkori képeire is visszahullanak sorsának baljós árnyai. Móricz Zsigmond egyre nagyobbra nő a robusztus-nagyerejű férfiasság irányában ; hangjának selymes puhasága, mozgásának enyhe humora nem lehet ott a képeken s velük mennyi gyengéd vonás és szín hiányzik arcáról is. Emlékszem : Halász Gáborról kellett arcképet festeni. A művésznek csak emlékezete és néhány amatőrfelvétel nyújthatott támasztékot. A kép kifejező és tartalmas lett. Hasonlí­tott is ? „Ilyen lesz Halász Gábor a jövő számára", jelentette ki az átvevő bizottság. S Pap Károly! Alig maradt róla kép ; ami maradt is, hevenyészett, vagy a fotóművész modorához alkalmazott ábrázolat. Ki hívja őt életre úgy, ahogy élt, olyanul, amilyen Lehet-e egyáltalán életben tartani azt, ami elnaúlt, emlékké vált, amiről csak árnyképeink vannak ? Ez a kiállítás ebben a vonatkozásban is felzaklat, ellent­mondásra, további kutatásra hív ki, tehát termékenyítő, sugalmazó indításokkal szolgál. S lehet-e több, amit az ilyen kiállítások elérhetnek ? A magyar írók arcképeiből összeállított kiállítást megnyitni s nem bírálni vagy dicsérni feladatom. Mégsem hallgathatom el azonban azt a mélységes meg­rendültségemet, amelyet az itt összegyűjtött ereklyék és friss mai alkotások lát­tán éreztem. Az irodalom valóban nemcsak művek összessége, hanem alkotó egyéni­ségek sorsának láncolata is: élet, nemcsak az élet tükörképe. S ebből az életből idéz elénk annyi megkapó, kedves, gyűlöletes, szép és fájdalmas mozzanatot az itt elénk táruló gyűjtemény, amelyet a kiállítás rendezői oly mély együttérzéssel, nagy szakértelemmel és dicséretes buzgalommal állítottak össze. volt ? 2 Petőfi Irodalmi Múzeum 17

Next

/
Thumbnails
Contents