Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Illés Ilona: A bécsi „Ma”

A BÉCSI MA ILLÉS ILONA Kassák Lajos írói, szerkesztői pályafutását elemezni s azt a korszak irodalmában a maga helyére tenni, nehéz feladat. írók és irodalomtörténészek vették nagyító alá munkásságának egy-egy korszakát, de az egész életműről átfogó, teljes kép még nem állt össze. Hiszen nemcsak a teljes pályakép, de egyes szakaszok elemzésénél is gazdag változatosság tárul elénk, ami egyúttal az irodalmi életet is tükrözi, kitárulkozik a kor, kibomlanak az irodalom áramlatai, hatások és ellenhatások keresztezik egymást. Kassák elsőnek reagál a korszak izmusváltozásaira, a külföldi mozgalmakra, átvesz, alakít, vitázik, gazdagodik. >S vele együtt alakul a folyóirat, melyben kifejezésre jutnak a változások. Kassák folyóirata mindig a „történelemben él, mindig éberen, mindig kíváncsian" figyeli a körülötte kialakuló változásokat. Ebből a kíváncsi, tettvágyó éberségből lett a Tett és a Ma is, a magyar irodalom jelentős korszakát jelző, minden újat befogadó orgánummá. Még akkor is, ha ezek a folyóiratok nem voltak mentesek belső ellentmondásoktól. Azok az ellentmondások, amelyek megmutatkoztak a Tett vagy a hazai Ma szerkesztésében, a Bécsben szerkesztett Ma lapjain is jelen voltak, nemegyszer elmélyültek. A kassáki világszemléletből adódtak és az akkori korban gyökereztek. Valóságos ellentmondások voltak ezek, s azokban a művészekben éltek, akik magukévá téve a forrongó eszméket, aktív cselekvőkké váltak. Eszményképük olyan mű volt, amely „. . . dokumentálja önmagát, jelenvalóságával kell, hogy aktív szerepet vállaljon a környező világgal. . Olyan műveket akartak létrehozni, amelyek a művészet új normáit igyekeznek hirdetni és megfogalmazni azt, hogy „. . . a művészet nem a társadalom törvényein kívülálló szépségideál, hanem a kor egyéb erőitől determináltan, mindennapi életünkből eredő és arra visszaható életmegnyilvánulás."

2 Ez a művészeti program formálja akkor Kassák művészetét is. Kassák aktív művész, érzékeny szeizmográf, képes azonnal befogadni az újat, azt szemléletén átszúrni és továbbadni. Oly művész típusa, aki „egyszerre művelte önmagát és környezetét, egyszerre volt kert és kertész is . . . sóváran, elégedetlenül s telhetetlenül építi magában s maga körül az embert, a szocialistát és a művészt, mivel az ő szocializmusa nemcsak egyéni hitének, nemcsak osztálya hitének, hanem az egész emberiségnek, az emberi létnek a szemlélete."

3 1 KASSÁK LAJOS : Tisztaság könyve. Bp„ 1926. 2 KASSÁK LAJOS : Tisztaság könyve. Bp., 1926. 3 GYERGYAI ALBERT: Előszó. Kassák Lajos válogatott versei Bp., 1959.