Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Sára Péter: Tájélmény Ady költészetében

A kolozsvári idegklinikán betegeskedő Ady az élet könyörtelen ridegségét mélyen átérezve idézte fel emlékeiből ezt a nagyon eleven téli képet, amelyet azután kitűnőeb használt fel érzéseinek, mondanivalóinak szimbolikus kifejezésére. A vers zenéje és hangulata kifejezi, hogy a zajló, jeges Dunával kapcsolatos élményei nagyon elevenen támadtak fel a költő lelkében. A Margitszigetre vonatkozóan több versében is találunk utalást, de konkrét, személyes élményét csak az őszben a sziget c. költeményében adta vissza. A költeményt egy Lédával közös sétájuk után írta a látvány közvetlen hatása alatt. A verset kiváltó élményt három sorba tömörítette csupán, de így is nagyon színesen, elevenen tudta kifejezni a sziget tipikus őszi hangulatát. Fakó gyepét, kínlódó lombját, Oszi virágát Láttam ma a szigetnek Ez a kép azonban egyszerre saját szerelmüket is jelképezte, és ez a lehangoló élmény a költőt nagyon őszinte vallomásra késztette. Éjszakai mulatozásainak élményeiből formálta meg a Budapest éjszakája szól c. költeményét, de konkrét vizuális élményei itt is, mint a Gálás, vasárnapi népben teljesen elmosódtak. Nagyon szép képet fest viszont az ébredő városról a Hajnallal a Hajnalnak c. versében. Ideges vállain a felhők Patyolatai remegtek, így néznek vissza a volt szeretők, Akik már nem szeretnek. Ébredt a város, nyíló ablakok Tátogtak, mint friss éhű szájak Forradalmi versei csaknem kizárólag gondolati ihletésűek, de néhány verséből kiérződik, hogy konkrét városi élményeiből is gyakran merített. A pesti utcákat elözönlő tüntető munkások impozáns látványának friss ihlető erejét A Hadak útja c. költeményéből a végletekig felfokozott szecessziós képek ellenére is kiolvashatjuk. Dobban a Föld s piros virágos, Nagy kedvvel a Napot köszöntjük. És láng-folyó, szent láng-folyó Minden utca, ha mi elöntjük. Lédával történt szakítása után a város zajától elvonulva főként Budán tartózkodott, ahol közvetlenebb kapcsolatba került a természettel. Itteni élményeit, megfigyeléseit egyik-másik versében egészen közvetlenül adja vissza. Sűrűjük nincsen még a fáknak, De milyen sűrű a világ, Rügyező bokrokban rejtőznek Csintalan mithologiák. Még borzongat lehe a Télnek, De ficánkolva, szabadon, Hujh, meztelenkedni szeretnénk Csalogató gyep-pamlagon. ( Vér muzsikét s, csodálatos harc)