Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Mezősi Károly: Petőfi „Visegrád táján” c. verséhez

Török Károly úgy vélte, hogy Petőfi a Visegrád táján c. versét Pesten írta. Erre abból következtetett, hogy a Versek II-ben a vers Petőfi két olyan költeménye közt foglal helyet, amelyet Pesten írt.

13 Péchy Imre szerint a költemény „helyesen viseli címében a születési hely nevét is", vagyis Petőfi a verset „írta és írhatta Visegrád táján." Nézetéről még megjegyezte, hogy ez „Gyulai Pál és Vahot Imre élő és Pesten lakó íróink által is támogattatik." A vers megírására az adott alkalmat, hogy Petőfi 1845-ben a Felvidékre utazó Vahot Imrét egy darabig elkísérte, s így ekkor valóban megfordult Visegrád táján.

14 Vahot Imre a Túróéba, 1845 szeptember havában tett utazásáról maga közölt leírást.

15 Megemlítette, hogy egy darabig elkísérte őt Petőfi és Vachott Sándor is. Pestről elindulva, az első napon csak Pomázig mentek. Itt barátaival együtt felmentek az „iszonyú meredek Kőhegyre". A hegy megmászása „egy keserves órába" telt. Másnap Esztergomban ebédeltek. Leírásában Visegrádot nem említi. Ferenczi Zoltán a Visegrád táján c. vers írásának helyére és idejére vonatkozó korábbi véleményeket felülvizsgálva, Török Károly feltevését fogadta el, hogy ti. Petőfi a költeményt Pesten és semmi esetre sem a Vahot Imrét elkísérő utazás közben írta. Helyes az az érvelése, hogy ha reggel elindultak Pomázról és délben már Esztergomban ebédeltek, akkor nem tehették meg a visegrádi kerülő utat, hanem az Esztergomba vezető rövidebb utat kellett választaniuk, vagyis Visegrádot nem érintették. A vers írásának idejére vonatkozólag Ferenczi a lehetőségek egész tág határait tárta fel: „hihetőleg februárban" (1845) írta, ezt támasztja alá a Versek II-ben közölt költemények sorrendje, de írhatta akkor is, midőn felső-magyarországi útjáról 1845ben visszatért és egy éjszakát Vácon töltött, vagy „bármikor elébb . . . hiszen Visegrád táján már aszódi tanulókorában járt." Ferenczi azt is elfogadhatónak véli, hogy Petőfi e versét „lelkében fölmerült ötlet alapján, megelőző benyomásainak emléke alatt" is írhatta.

10 Az akadémiai kritikai kiadás Pestet fogadja el a vers keletkezésének helyéül, írásának idejét pedig „1845, szeptember 15—24. között"-re teszi, bár jegyzetként megemlíti: „A vers keletkezésének időpontja bizonytalan; lehet, hogy még 1845 februárjában Pesten készült, amint Ferenczi Zoltán gondolja."

17 Petőfi valóban már ifjú korától különféle alkalmakkor megfordulhatott a Pesttől sem messze levő nevezetes várromnál, de éppen egy 1845 nyarán Visegrádra tett társas kirándulásának olyan részletes leírása áll rendelkezésünkre, hogy a Visegrád táján c. vers megírását a legnagyobb valószínűséggel ezzel a kirándulással hozhatjuk összefüggésbe. Egressy Ákos, a nagy színész és Petőfi barátjának fia Petőfi Sándor életéből c. emlékezéseiben mondja el, hogy családjának tagjai, Petőfi és Kácz Sándor nevű öreg színész reggel hajón indultak Visegrádra. Dél tájban érkeztek a vár alá. Nagy 13 Ezek: a Költő lenni vagy nem levm és a Szerelemvágy e., Petőfi összes költeményei mindkét saját kiadásában Pest keletkezési hellyel megjelölt vertek. 14 Havas Adolf Péchy Imre következtetését fogadta el, mint amely „megcáfolta" Török Károly nézetét. A költemény keletkezését a Vahotékkal megtett Pomáz—esztergomi úttal hozza kapcsolatba, de tévesen írja, hogy Petőfi és Vachott Sándor „Visegrádig" kísérték el Vahot Imrét. — Petőfi Sándor összes művei III. 082. 1. 15 Pesti Divatlap 1815. „őszhó" (okt.) 9-i sz., megemlítve, hogy a „múlt hónapban" utazott Pomázorés Esztergomon át a Felvidékre. 16 „Visegrád táján" c. id. cikkében. 17 PÖM. I. 330. és 417.1. 8 Petőfi Irodalmi Múzeum 113